Pesti Srácok

Mobilapplikáció az 1956-os forradalom legfontosabb helyszíneiről

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Abban, hogy ennyi év távlatából megtapasztalhassuk, milyen lehetett ott lenni a helyszínen, segít a Budapest 1956 applikáció, amely a kiterjesztett valóság alkalmazásával, interaktív elemekkel és korabeli dokumentumokkal mutatja be a forradalom és szabadságharc eseményeit, és ezeket akár az adott helyszíneken, valós időben is átélhetővé teszi.

061.hu

Az emlékpontokra érkezők a mobiltelefonjukra letöltött alkalmazás – videók, 3D fotók, galériák, AR-képek, helyszíni előzetesek és különböző izgalmas játékok – segítségével időutazást tehetnek 1956-ba és megemlékezhetnek a harcok hőseiről. Az applikációban egy térképen tekinthetik meg a bejárható helyszínek listáját, melyekhez útvonalat is tervezhetnek.

Számos budapesti, a forradalomban lényeges szerepet betöltő helyszínt járhatunk be az applikáció segítségével: ellátogathatunk a Corvin-közbe, a Műegyetemhez, a Rádióhoz vagy a Kossuth térre, ahol az október 23-i és 25-i eseményeknek is tanúi lehetünk. A felsoroltakkal együtt összesen tizenhárom helyszínt járhatunk be – a Bem teret, a Petőfi teret, a Tűzoltó utcát, a Kilián laktanyát, a Baross teret, a Blaha Lujza teret, a Széna teret, a Móricz Zsigmond körteret és az Ötvenhatosok terét is. Az applikáció animált főszereplői – Ilona és Zoli – kalauzolnak minket végig, segítségükkel megismerhetjük az események hátterét, a korabeli fényképek, filmfelvételek, sőt 360 fokos fotók révén pedig még többet megtudhatunk róluk.

https://www.youtube.com/watch?v=58IPdenAkQE

Hogy még inkább az események közepén érezhessük magunkat, interaktív játékokat is játszhatunk a helyszínen, mindezt ráadásul kiterjesztett valóságban tehetjük meg. Átélhetjük, milyen lehetett Molotov-koktéllal a szovjet tankokra támadni, kiszúrhatjuk az épületek ablakaiban rejtőző mesterlövészeket vagy a tömegben az ávósokat.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.