Pesti Srácok

Rodostót jobban be kellene kapcsolni a magyar turizmusba

Rodostót sokkal jobban be kellene kapcsolni a magyar emlékezetbe és a magyar turizmusba - hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Török-Magyar Kultúrház rodostói átadó ünnepségén mondott beszédében szerdán.

MTI

A kultúrház a nyugat-törökországi Rodostóban (Tekirdag), a Rákóczi Múzeum mögött található Hikmet Cevik utca 11. szám alatt nyílt meg. Az államtitkár a felújított épületnél felidézte, hogy a ház annak a Csáky Mihály grófnak volt az otthona, aki II. Rákóczi Ferenc fejedelem egyik leghűségesebb generálisaként, a bujdosásba is követte őt, és akit 1738-tól 1757-ben bekövetkezett haláláig a rodostói kuruc emigráció vezetőjeként tartanak számon. Potápi Árpád János elmondta: két évvel ezelőtt járt először Rodostóban, és már akkor megérintette, hogy a török emberek és vezetőik mennyire foglalkoznak a kuruc-, illetve Rákóczi-hagyománnyal. Kiemelte: Csáky gróf házát a város önkormányzata teljes egészében a saját pénzéből újította fel azzal a céllal, hogy mind a magyar, mind a helyi turistákat odavonzza.

A nemzetpolitikai államtitkár közölte: az épület egyrészt a rodostói Török-Magyar Baráti Társaság irodája lesz, ahol a tiszteletbeli konzul, Erdogan Erken hivatala is helyet kap. Hozzátette: a házban ezen felül egy, a száműzetésbe kényszerült 80 fős magyar kolóniáról szóló kis történeti kiállítást is berendeztek, a gyerekek számára külön interaktív szobával. A Rákóczi-szabadságharc leverését követően a fejedelem először Lengyelországban, később Franciaországban, 1717-től a török szultán meghívására pedig az Oszmán Birodalomban lelt menedékre, ahol a kezdetekkor Edirnében (Drinápoly), majd Isztambul Yeniköy nevű községében élt. Bécs tiltakozása miatt 1720-ban a szultán a magyar politikai emigráció lakhelyéül Rodostót (Tekirdag) jelölte ki. Rákóczi életének utolsó 15 évét ebben a Márvány-tenger partján fekvő kisvárosban töltötte.

PestiSracok facebook image

Potápi Árpád János rámutatott: aki Rodostóba érkezik, annak rögtön feltűnhet, hogy a városban egy különálló "magyar sziget" található. A mára már teljes körűen felújított Rákóczi Múzeum, a Magyar utca, a Rákóczi sugárút, a Mikes Kelemen utca és park, illetve a Szabadság és Béke park - amelyben a fejedelem teljes alakos szobra áll - mind arról tanúskodik, hogy évszázadokkal ezelőtt nemcsak befogadtak egy maroknyi magyar közösséget, hanem az idő múlásával sem engedték, hogy a törökországi évek emlékét elfedje az idő - fogalmazott. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint Rodostót sokkal jobban be kellene kapcsolni a magyar emlékezetbe és a magyar turizmusba. A török és a magyar kormánynak komolyan el kellene gondolkoznia azon, hogy a közös együttműködés "sarokbástyájává" tegye a mai Tekirdag-t - hívta fel a figyelmet.

A szerdai megnyitón a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum 20 diákja, igazgatója és több kísérőtanára is jelen volt. Potápi Árpád János beszédében példaértékűnek nevezte azt a helytállást, amelyet a líceum tanári, szülői és hallgatói közössége mutatott az elmúlt évek során. "Innen is üzenjük, hogy van értelme kiállni az igazságunkért, az iskolánkért, a közösségünkért, a nemzetünkért" - nyomatékosította. Az államtitkár, aki háromnapos hivatalos látogatás keretében érkezett szerdán Törökországba, arról is beszámolt, hogy az erdélyi gyerekekkel megkoszorúzták a Rákóczi-háznál a fejedelem mellszobrát és elénekelték közösen a Székely Himnuszt.

Kép: Utcarészlet Rodostóban (OSZK)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.