Pesti Srácok

Az igazság vajon mi? - A Mi történt Vegasban című darabról

Tavaly nagy sikerrel mutatták be a Broadwayn, péntek óta pedig itthon is látható a John D’Agata könyvéből írt Mi történt Vegasban című darab. A budapesti Centrál Színházban futó előadás fókuszában az igazságkeresés áll: az igazság pusztán a tények egymás mellé helyezése? A valóság leképezése, s annak torzíthatatlansága a mérvadó? Meddig mehet el egy újságíró? Létezik-e művészi igazság? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni az Ujj Mészáros Károly rendezte darab, amely a jó sztori és a bravúros szereposztás ellenére sem érkezik meg a mély gondolatiság szintjére.

MM – 061.hu

A The Lifespan of a Fact című darabot Jeremy Kareken, David Murell és Gordon Farell írták John D’Agata 2012-ben megjelent azonos című könyve alapján. Az eredeti művet egy megtörtént eset ihlette, ugyanis a szerző 2002-ben egy tini öngyilkossága kapcsán írt esszéjét egy fiatal újságíró megjelenés előtt ízekre szedte és a tíz oldalas műhöz százhúsz oldal hibajegyzéket készített. Tette ezt az objektív, tényeken alapuló, minőségi újságírás jegyében. De mitől minőségi egy írás? Jim Fingal (Rada Bálint) szerint attól, hogy megkérdőjelezhetetlen a valóságtartalma. Tényszerű, logikus, „feddhetetlen”. John D’Agata (László Zsolt) azonban más irányelvek mentén dolgozik. Író, aki kikéri magának, ha „lecikkezik” írásait. Esszék, ő esszéket ír. Innen nézve nem is meglepő, hogy stílus, arányosság, szimbolika a hívószavai, nem kíván elveszni a részletekben, belemenni olyan piszlicsáré dolgokba, mint például, hogy a cikkében említett figura halálát az okozta-e, hogy kiugrott az ablakon, vagy az, hogy felkötötte magát. Ha a szövegnek jobban áll az előbbi verzió, akkor - megkerülve a tényeket - azt fogja beépíteni.

PestiSracok facebook image

A történet szerint Jim feladata a világklasszis író legújabb anyagának az átnézése, a fact-cheking, azaz az adatellenőrzés. Hamar kiderül, hogy D’Agata enyhén szólva szabadon kezeli a tényeket, a Harvardon végzett Jim pedig nem győzi javítani a tévedéseit. Ez adja a háromszereplős darab alapkonfliktusát. Emily (Balsai Móni), a szigorú főszerkesztőnő csapong a két elképzelés között, neki az a legfontosabb, hogy a sztori úgy legyen ütős, hogy egyszerre olvasmányos és támadhatatlan.

Anélkül, hogy a lingvisztika vagy a filozófia útvesztőin tekeregve próbálnánk választ adni arra, mi az igazság, érdemes elgondolkodni a darab boncolgatta kérdéseken. Azon, hogy miben áll és mitől függ a valóság értelmezése. Ha a nyelvet a valóság leképezését végző rendszernek tekintjük, az igazságot pedig a leképezés torzítatlanságaként értelmezzük, akkor Jim eljárása állja meg a helyét. Ha azonban abból indulunk ki, hogy a valóság értelmezése a nyelv függvénye, máshová lyukadunk ki, közelítünk John munkamódszeréhez. Ezek a kérdések a fake news-zal terhelt korunkban nagyon aktuálisak: mit tekintünk irányelvnek, hány szűrőn megy át egy írás, ki dönt a végleges formáról. A sajtónak óriási a felelőssége, erre kíván rámutatni a Mi történt Vegasban című darab.

A szereposztásba nem lehet belekötni, Balsai Móni könnyedén hozza merev, magabiztos főszerkesztőnőt, László Zsolt a mindig morcos, ám olykor emberi arcát is megvillantó magabiztos írót, Rada Bálint pedig a precíz és szorgalmas "kockát", akit egy pillanatra sem lehet megingatni elveiben. Baráthy György fordítása működik, Kárpáti Enikő jelmezei és Michac Gábor díszletei is harmonikusak, és a videótervező Varga Vince vetítései is ötletesek, frappáns leképezései korunk elidegenedett, társas kapcsolatrendszerének.

Az elsősorban a Liza, a rókatündér rendezőjeként ismertté vált Ujj Mészáros Károly tavaly már dolgozott színpadon, akkor Jane Austen klasszikusát, a Büszkeség és balítéletet vitte színre nagy sikerrel. A Mi történt Vegasban-ból is lehet sikersztori, de túl nagy elvárásokkal ne érkezzünk, ha ezt a darabot választjuk. Egy "egyszerhasználatos", szórakoztató előadásról van szó, ami szándéka szerint a humoros felszín alatt komolyabb gondolatokat is szeretne boncolgatni, ez viszont csak akkor jön össze, ha a néző nagyon megerőlteti magát. A darab megmarad a könnyed szórakoztatás szintjén, és ez nem biztos, hogy baj.

Fotók: deszkavizio.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.