Pesti Srácok

Jubileumi Judas Priest-koncert jövőre az Arénában

Félévszázados évfordulóját turnéval ünnepli a Judas Priest jövőre. Minden idők egyik legfontosabb heavy metál zenekara 2020. július 13-án a Papp László Budapest Sportarénában adja elő legnagyobb sikereit.

MTI

A Judas Priest júniusban fellép Lengyelországban, Svédországban, Norvégiában, Dániában, Németországban, Spanyolországban és Svájcban is, majd a Budapest Sportarénába két év után térnek vissza. A zenekar ugyan 2012-ben elbúcsúzott a közönségtől, 2013 végén mégis újra összeállt és 2018-ban megjelent a sorrendben tizennyolcadik stúdióalbum, a Firepower, amely valamennyi addigi lemezüknél sikeresebben szerepelt a slágerlistákon. A Judas Priest Birminghamben alakult 1969-ben, több mint 50 millió albumot adott el világszerte, és megkapta a legjobb metál előadónak járó Grammy-díjat. A 2011-2012-es búcsúturnén (amely a Sziget fesztivált is érintette) a klasszikus felállás négy tagja, Rob Halford (ének), Glenn Tipton (gitár), Ian Hill (basszusgitár) és Scott Travis (dob) szerepelt, a koncertsorozat előtt visszavonult K.K. Downing helyett már Richie Faulkner gitározott, aki azóta is a zenekar tagja.

Az együtteshez olyan hatalmas sikerek fűződnek, mint a Victim of Changes, a Diamonds And Rust, a Turbo Lover, a The Green Manalishi, a Breaking The Law, a Painkiller vagy a Hell Bent For Leather. Rob Halford, a Judas Priest frontembere volt az, aki tetőtől talpig bőrbe és fémbe öltözve a heavy metál divatot elindította. Színpadi megjelenésével és négyoktávos, elképesztő énekével ő a műfaj történetének egyik legkarizmatikusabb énekese. A Judas Priest több anyagával is szerepel az amerikai Rolling Stone magazin minden idők 100 legjobb metál albumának listáján, a zenekart 2017-ben jelölték a Rock and Roll Hírességek Csarnokába.

PestiSracok facebook image

Kép: youtube

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)