Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Mozikban az Ella Fitzgerald életéről készült zenés dokumentumfilm

MPMarkovics Péter ‎ 061.hu 2019. november 6. 15:12

A dzsessz történetének egyik legnagyobb dívája hat évtizedes pályafutását mutatja be az Ella Fitzgerald: Just One of Those Things című zenés dokumentumfilm, amelyet csütörtöktől játszanak a hazai mozik.

MTI

Az elmúlt években politikai témájú dokumentumfilmeket készített, immár 82 éves brit Leslie Woodhead rendezése eddig soha nem látott archív felvételek és személyes hangvételű interjúk segítségével idézi meg az 1996-ban elhunyt Ella Fitzgerald életét és zenei pályáját. A címadó dal, Cole Porter szerzeménye az amerikai énekesnő egyik leghíresebb száma volt.

PestiSracok facebook image

A film a karrier indulásával kezdődik, amikor 1934-ben Ella Fitzgerald 15 évesen, szinte utcagyerekként nyerte meg a harlemi Apollo Theater tehetségkutató versenyét. Az esemény egyik szemtanúja idézi fel az akkor történteket: a későbbi táncos-koreográfus, Norma Miller nem sokkal a forgatás után, májusban hunyt el.

Ella Fitzgerald szólókarrierje mellett olyan dzsesszlegendákkal énekelt együtt, mint Bill Kelly, Louis Jordan, Count Basie vagy Duke Ellington. Louis Armstrong mellett az elsők között fejlesztette ki a scatelő technikát, amely a jelentés nélküli, gyors ritmusban improvizált, fúvós hangszereket utánzó énekhangokkal merész és forradalmi újításnak számított a vokális dzsesszben.

https://www.youtube.com/watch?v=0wHwKf4ivkY

Lemezei közül kiemelkednek a songbook típusú albumai, amelyeken ismert amerikai szerzők dalait dolgozta fel, köztük George Gershwin, Cole Porter éd Duke Ellington szerzeményeit. Virtuóz énekhangját és páratlan zeneiségét pályafutása során tizennégy Grammy-díjjal ismerték el. Két alkalommal is járt Magyarországon: 1968-ban és 1970-ben az Erkel Színházban adott nagy sikerű teltházas koncertet; utóbbiról Ella Fitzgerald in Budapest címmel lemez is megjelent 1999-ben.

A dokumentumfilm bemutatja Ella Fitzgerald vagány és humoros személyiségét, az afroamerikai nőt, aki az ijesztő mértéket öltő rasszizmus ellenében is képes volt felépíteni karrierjét. A mozi bepillantást enged konfliktusaiba, küzdelmeibe az elismerésért és a rajongókért, majd idővel az otthon nyugalmáért, a férjével és fiával töltött időért. Megszólalnak Ella Fitzgerald pályatársai, így Tony Bennett, Johnny Mathis, Smokey Robinson, a szintén idén elhunyt André Previn, barátai, napjaink énekes sztárjai, köztük Jamie Cullum és Ella Fitzgerald fia, Ray Brown Jr is.

Az Ella Fitzgerald: Just One of Those Things címmel, magyar felirattal mozikba kerülő zenés portréfilm már szerda estétől látható Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, emellett Szolnokon, Jászberényben, Szentendrén és Miskolcon is bemutatják a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Kapcsolódó témák
dokumentumfilm ella fitzgerald
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.