Pesti Srácok

Rotschild Klára divattervezőt mutatja be a Nemzeti Múzeum új kiállítása

Személyes tárgyakon, archív fotókon, mozgóképeken, valamint ruhákon keresztül mutatja be Rotschild Klára (1903-1976) magyar divattervező életét és munkásságát a Magyar Nemzeti Múzeum szombattól látható új időszaki kiállítása Budapesten a Geraldine-házban és a múzeum főépületében.

MTI

A Múzeumkert rekonstrukciója során megújult Kertészházban (Geraldine-házban) nyíló Rotschild Klára - Divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállításon a divat nagyasszonyának élettörténete, a műhely és a szalon világa elevenedik meg, a múzeum Rotundájában pedig a menyasszonyi ruhákból készült installáció látható - hangsúlyozta a kiállítás pénteki sajtóbejárásán Simonovics Ildikó divattörténész, főmuzeológus, a kiállítás kurátora.

PestiSracok facebook image

A magyar divattervező Váci utcában lévő egykori szalonjában öltöztek diplomatafeleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magasrangú külföldi vendégek is. Rotschildnál csináltatott ruhát a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége; Farah Pahlavi, a perzsa sah neje, de megfordultak nála a köztudottan puritán Kádárné mellett a művészvilág jelentős képviselői, köztük Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Lula, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, de betért a szalonba Törőcsik Mari és Halász Judit is. A szalon legjobb vevője Jovanka Broz, Tito felesége volt, akinek legendássá vált állítható szabóbábujára készítették távollétében a legújabb modelleket.

Simonovics Ildikó elmondta, hogy három éves kutatómunka eredményeként jött létre a kiállítás. Kezdetben Rotschild Klárának még csak három ruhája volt közgyűjteményben, most már száz darabot őriznek tőle és ennek kivonata látható az időszaki kiállításon. Zólyomi Zsolt parfümőr illatosítja be a kiállítóteret, ezzel is felidézve a Váci utcában működő egykori Rotschild-szalon exkluzív hangulatát, Hegedüs Zsanett ruhatervező pedig megfogható anyagmintákkal járult hozzá a tárlathoz. Benes Anita tervező két Rotschild-ruhát rekonstruált, amelyet a kiállítótérben kialakított fülkében próbálhatnak fel az érdeklődők.

A Geraldine-ház központi arany terme az élettörténetet és az embert mutatja be, az ott látható idővonal 1903-tól 1976-ig a divattervező pályájának és életének legfontosabb állomásait veszi számba. Kiemelte, hogy a kiállítás arra kérdésre is választ ad, hogy Rotshild Klára az 1930-as években miként lett egy év alatt sikeres divattervező, az 1950-es években pedig hogyan tért vissza. Ebben a teremben vetítik az osztrák tévének adott interjúját, emellett minden nap viselt, kedvenc arany karkötőjét is megtekintheti a közönség.

A fekete terem a műhelyt reprezentálja, az itt található próbababákon jelenleg az őszi-téli szezon kollekcióból láthatók darabok, a kiállítás ideje alatt, április 30-ig 24 ruhát fognak még a babákon bemutatni. Mindezek mellett a kiállítás mozgóképein munkatársak, kliensek, családtagok és ismerősök vallanak Rotschild Kláráról. A tárlat filmválogatásában pedig olyan alkotások láthatók, amelyekbe Rotshild Klára készítette a ruhákat, mint az Esős vasárnap, Gyerekbetegségek és a Szent Péter esernyője. Mindezek mellett két divatbemutató (1960, 1980) részletét is vetítik.

A szalon élete és munkája elevenedik meg a fehér teremben, ahol bemutatják többek között a szalon egykori ülőgarnitúráját, a kivetítőn pedig olyan felvételeket láthatnak az érdeklődők, amelyek az 1950-es és az 1970-es évek között készültek a szalonban.

Három korabeli parfümmintát szagolhatnak meg az érdeklődők a kiállítótér pincéjében, ahol az 1940-es, az 1960-as és az 1980-as évekből való eredeti divatrajzokat és az egyetlen fennmaradt divatalbumot is kiállították.

Simonovics Ildikó elmondta azt is, hogy a Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor című kötet jövő héten jelenik meg a Jaffa Kiadó gondozásában, a könyv bemutatója december 3-án lesz.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.