Pesti Srácok

Rotschild Klára divattervezőt mutatja be a Nemzeti Múzeum új kiállítása

Személyes tárgyakon, archív fotókon, mozgóképeken, valamint ruhákon keresztül mutatja be Rotschild Klára (1903-1976) magyar divattervező életét és munkásságát a Magyar Nemzeti Múzeum szombattól látható új időszaki kiállítása Budapesten a Geraldine-házban és a múzeum főépületében.

MTI

A Múzeumkert rekonstrukciója során megújult Kertészházban (Geraldine-házban) nyíló Rotschild Klára - Divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállításon a divat nagyasszonyának élettörténete, a műhely és a szalon világa elevenedik meg, a múzeum Rotundájában pedig a menyasszonyi ruhákból készült installáció látható - hangsúlyozta a kiállítás pénteki sajtóbejárásán Simonovics Ildikó divattörténész, főmuzeológus, a kiállítás kurátora.

PestiSracok facebook image

A magyar divattervező Váci utcában lévő egykori szalonjában öltöztek diplomatafeleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magasrangú külföldi vendégek is. Rotschildnál csináltatott ruhát a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége; Farah Pahlavi, a perzsa sah neje, de megfordultak nála a köztudottan puritán Kádárné mellett a művészvilág jelentős képviselői, köztük Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Lula, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, de betért a szalonba Törőcsik Mari és Halász Judit is. A szalon legjobb vevője Jovanka Broz, Tito felesége volt, akinek legendássá vált állítható szabóbábujára készítették távollétében a legújabb modelleket.

Simonovics Ildikó elmondta, hogy három éves kutatómunka eredményeként jött létre a kiállítás. Kezdetben Rotschild Klárának még csak három ruhája volt közgyűjteményben, most már száz darabot őriznek tőle és ennek kivonata látható az időszaki kiállításon. Zólyomi Zsolt parfümőr illatosítja be a kiállítóteret, ezzel is felidézve a Váci utcában működő egykori Rotschild-szalon exkluzív hangulatát, Hegedüs Zsanett ruhatervező pedig megfogható anyagmintákkal járult hozzá a tárlathoz. Benes Anita tervező két Rotschild-ruhát rekonstruált, amelyet a kiállítótérben kialakított fülkében próbálhatnak fel az érdeklődők.

A Geraldine-ház központi arany terme az élettörténetet és az embert mutatja be, az ott látható idővonal 1903-tól 1976-ig a divattervező pályájának és életének legfontosabb állomásait veszi számba. Kiemelte, hogy a kiállítás arra kérdésre is választ ad, hogy Rotshild Klára az 1930-as években miként lett egy év alatt sikeres divattervező, az 1950-es években pedig hogyan tért vissza. Ebben a teremben vetítik az osztrák tévének adott interjúját, emellett minden nap viselt, kedvenc arany karkötőjét is megtekintheti a közönség.

A fekete terem a műhelyt reprezentálja, az itt található próbababákon jelenleg az őszi-téli szezon kollekcióból láthatók darabok, a kiállítás ideje alatt, április 30-ig 24 ruhát fognak még a babákon bemutatni. Mindezek mellett a kiállítás mozgóképein munkatársak, kliensek, családtagok és ismerősök vallanak Rotschild Kláráról. A tárlat filmválogatásában pedig olyan alkotások láthatók, amelyekbe Rotshild Klára készítette a ruhákat, mint az Esős vasárnap, Gyerekbetegségek és a Szent Péter esernyője. Mindezek mellett két divatbemutató (1960, 1980) részletét is vetítik.

A szalon élete és munkája elevenedik meg a fehér teremben, ahol bemutatják többek között a szalon egykori ülőgarnitúráját, a kivetítőn pedig olyan felvételeket láthatnak az érdeklődők, amelyek az 1950-es és az 1970-es évek között készültek a szalonban.

Három korabeli parfümmintát szagolhatnak meg az érdeklődők a kiállítótér pincéjében, ahol az 1940-es, az 1960-as és az 1980-as évekből való eredeti divatrajzokat és az egyetlen fennmaradt divatalbumot is kiállították.

Simonovics Ildikó elmondta azt is, hogy a Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor című kötet jövő héten jelenik meg a Jaffa Kiadó gondozásában, a könyv bemutatója december 3-án lesz.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?