Pesti Srácok

Rotschild Klára divattervezőt mutatja be a Nemzeti Múzeum új kiállítása

Személyes tárgyakon, archív fotókon, mozgóképeken, valamint ruhákon keresztül mutatja be Rotschild Klára (1903-1976) magyar divattervező életét és munkásságát a Magyar Nemzeti Múzeum szombattól látható új időszaki kiállítása Budapesten a Geraldine-házban és a múzeum főépületében.

MTI

A Múzeumkert rekonstrukciója során megújult Kertészházban (Geraldine-házban) nyíló Rotschild Klára - Divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállításon a divat nagyasszonyának élettörténete, a műhely és a szalon világa elevenedik meg, a múzeum Rotundájában pedig a menyasszonyi ruhákból készült installáció látható - hangsúlyozta a kiállítás pénteki sajtóbejárásán Simonovics Ildikó divattörténész, főmuzeológus, a kiállítás kurátora.

PestiSracok facebook image

A magyar divattervező Váci utcában lévő egykori szalonjában öltöztek diplomatafeleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magasrangú külföldi vendégek is. Rotschildnál csináltatott ruhát a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége; Farah Pahlavi, a perzsa sah neje, de megfordultak nála a köztudottan puritán Kádárné mellett a művészvilág jelentős képviselői, köztük Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Lula, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, de betért a szalonba Törőcsik Mari és Halász Judit is. A szalon legjobb vevője Jovanka Broz, Tito felesége volt, akinek legendássá vált állítható szabóbábujára készítették távollétében a legújabb modelleket.

Simonovics Ildikó elmondta, hogy három éves kutatómunka eredményeként jött létre a kiállítás. Kezdetben Rotschild Klárának még csak három ruhája volt közgyűjteményben, most már száz darabot őriznek tőle és ennek kivonata látható az időszaki kiállításon. Zólyomi Zsolt parfümőr illatosítja be a kiállítóteret, ezzel is felidézve a Váci utcában működő egykori Rotschild-szalon exkluzív hangulatát, Hegedüs Zsanett ruhatervező pedig megfogható anyagmintákkal járult hozzá a tárlathoz. Benes Anita tervező két Rotschild-ruhát rekonstruált, amelyet a kiállítótérben kialakított fülkében próbálhatnak fel az érdeklődők.

A Geraldine-ház központi arany terme az élettörténetet és az embert mutatja be, az ott látható idővonal 1903-tól 1976-ig a divattervező pályájának és életének legfontosabb állomásait veszi számba. Kiemelte, hogy a kiállítás arra kérdésre is választ ad, hogy Rotshild Klára az 1930-as években miként lett egy év alatt sikeres divattervező, az 1950-es években pedig hogyan tért vissza. Ebben a teremben vetítik az osztrák tévének adott interjúját, emellett minden nap viselt, kedvenc arany karkötőjét is megtekintheti a közönség.

A fekete terem a műhelyt reprezentálja, az itt található próbababákon jelenleg az őszi-téli szezon kollekcióból láthatók darabok, a kiállítás ideje alatt, április 30-ig 24 ruhát fognak még a babákon bemutatni. Mindezek mellett a kiállítás mozgóképein munkatársak, kliensek, családtagok és ismerősök vallanak Rotschild Kláráról. A tárlat filmválogatásában pedig olyan alkotások láthatók, amelyekbe Rotshild Klára készítette a ruhákat, mint az Esős vasárnap, Gyerekbetegségek és a Szent Péter esernyője. Mindezek mellett két divatbemutató (1960, 1980) részletét is vetítik.

A szalon élete és munkája elevenedik meg a fehér teremben, ahol bemutatják többek között a szalon egykori ülőgarnitúráját, a kivetítőn pedig olyan felvételeket láthatnak az érdeklődők, amelyek az 1950-es és az 1970-es évek között készültek a szalonban.

Három korabeli parfümmintát szagolhatnak meg az érdeklődők a kiállítótér pincéjében, ahol az 1940-es, az 1960-as és az 1980-as évekből való eredeti divatrajzokat és az egyetlen fennmaradt divatalbumot is kiállították.

Simonovics Ildikó elmondta azt is, hogy a Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor című kötet jövő héten jelenik meg a Jaffa Kiadó gondozásában, a könyv bemutatója december 3-án lesz.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Gyermekeket is érintő szexrabszolga-hálózatot üzemeltet egy magyar férfi Floridából

Exkluzív 2023 augusztus 8.
Ha azt hallanák, hogy egy Amerikában élő (leginkább bujkáló) magyar férfi kiszolgáltatott, nehéz élethelyzetben lévő nők bizalmába férkőzve végeztet erotikus munkát úgy, hogy gyakran az áldozatok kiskorú gyermekei, rokonai és munkatársai is belekeverednek a részben pedofília-gyanús rémálomba, akkor biztosan azt gondolnák, hogy egy filmről van szó. De erről szó sincs, Amiről most beszámolunk az a rideg valóság. Történetünkben magyar nőkről lesz szó, akik teljesen publikus “társkereső oldalakon” szexrabszolgaként tengetik a mindennapjaikat, ebből pedig kiutat csakis a nyilvánosság, az őket elnyomó és kihasználó férfi valós személyének a leleplezése jelenthet. A PestiSrácok.hu informátora részletesen beszámolt portálunknak erről a rémisztő, és egyben bicskanyitogató eseménysorról, amiben az a legrosszabb, hogy a nők kizsákmányolása elleni sok évtizedes fellépés dacára a szemünk előtt zajlik, van rá “kereslet” és ez a bizonyos férfi ebből kiválóan él, köszöni szépen, jól van, és esze ágába sincs abbahagyni, amit csinál. Ha hagyjuk…

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.

Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye

Exkluzív 2020 október 22.
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.