Pesti Srácok

Peter Jackson lélegzetelállító első világháborús dokumentumfilmje már a mozikban

Csütörtöktől játsszák a magyar mozik Peter Jackson Akik már nem öregszenek meg című dokumentumfilmjét, amely az első világháború nyugati frontján harcoló katonáknak állít emléket a háború lezárásának századik évfordulója alkalmából.

MTI

A Gyűrűk Ura Oscar-díjas új-zélandi rendezőjét a londoni Imperial War Museum kérte fel a dokumentumfilm elkészítésére. Jackson a nyugati fronton forgatott több mint 100 órányi fekete-fehér filmszalagot és a háborúból hazatérő brit katonákkal az 1960-as években készített interjúk csaknem 600 órányi hanganyagát használta fel az alkotáshoz.

PestiSracok facebook image

A több mint másfél órás dokumentumfilmben a frontot megjáró veterán brit katonák mesélnek a háború kitöréséről, a sorozásról, arról, hogy mennyien jelentkeztek még gyerekként, 15-17 évesen 19 évesnek, tehát besorozhatónak vallva magukat. Beszámolnak a hathetes kiképzésről, majd arról is, ahogy a csatornán átkelve elindultak a háborúba. Mellbevágó pillanat, amikor a frontvonalba érkező katonákkal a kép színesbe vált, sokkolóan közel hozva a háború poklát.

A film nem a csatákat sorolja és nem a háború eseményeit akarja bemutatni, az első kockáktól az utolsóig a lövészárokban harcolók szemszögéből látjuk a történteket.A film eredeti címe, They Shall Not Grow Old a brit költő, Laurence Binyon For the Fallen (Az elesettekért) című 1914-ből származó költeményének egyik sorát idézi. A dokumentumfilmből kiderül, hogy az első világháborúban mintegy egymillió brit katona vesztette életét. Jackson maga is szenvedélyesen kutatja az első világháború emlékeit.

- mondta. Jackson egy interjújában arról is beszélt, hogy különösen az lepte meg, mennyire nem volt semmiféle önsajnálat a veteránokban.

- magyarázta a rendező. Jackson azt is hangsúlyozta, hogy dokumentumfilmje nem az első világháború tételes bemutatására vállalkozott, azt akarta megmutatni, hogy mit éreztek és éltek át a lövészárokba vezényelt katonák, és miként változtatta meg egy egész generáció sorsát a háború. A rendező 1940-ben elhunyt nagyapja emlékének ajánlotta a dokumentumfilmet. Bár a Jackson család tagjai nem jelennek meg a képkockákon, mégis érezhető személyes érintettsége.

"Azért szerettem ezen a filmen dolgozni, mert a katonák közös tapasztalatairól számolt be. Úgy éreztem, arról tudok meg valamit, amin a nagyapám keresztülment"

- mondta. A dokumentumfilm tavaly a BFI Londoni Filmfesztiválon debütált. A magyar mozik csütörtöktől vetítik. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatja a közönség, országszerte pedig számos további helyszínen, köztük Szombathelyen, Szegeden, Pécsett, Miskolcon és Nyíregyházán is forgalmazza a Pannonia Entertainment.

https://www.youtube.com/watch?v=6TnjZ0pvcdw

Képforrás: Tes

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.