A szélmalom csak játszik veled - La Mancha lovagja musical a Budapesti Operettszínházban

"A darab fő kérdése, hogy lehet-e még a mai világban kezdeni valamit a lovagi nemeslelkűséggel, tisztasággal" - mondta Vincze Balázs koreográfus-rendező a La Mancha lovagja musical hétfői sajtónyilvános olvasópróbáján, ahol arról is szó esett, hogy az örök érvényű mondanivalót hordozó mű mennyiben tekinthető egyfajta belső, transzendens utazásnak. A Budapesti Operettszínház március 20-án mutatja be a darabot, a főbb szerepekben többek között Szabó P. Szilveszter, Németh Attila, Nagy Lóránt, Kerényi Miklós Máté, Serbán Attila, Sándor Péter, Peller Anna, Nádasi Veronika és Dancs Annamari lesz látható.

061.hu

A világsikerű La Mancha lovagja musical máig közkedvelt mű, mutatja ezt az is, hogy Magyarországon több mint tíz alkalommal mutatták be Budapesten és vidéken is. A magyar ősbemutató helyszínére tér vissza most a kóbor lovag, ugyanis a La Mancha musicalt a Budapesti Operettszínház 2020 márciusától tűzi műsorra majdnem ötven évvel a magyarországi premierje után. Don Quijote szélmalomharca sokunk számára nem ismeretlen: a történet arra keresi a választ, hogy milyen lenne a világ, ha abban a szeretet, az elfogadás, a gyengédség és a szolidaritás uralkodna, illetve, hogy mit tudunk kezdeni napjainkban a lovagi nemeslelkűséggel, tisztasággal, a lovagi eszményekkel.

Az eredeti musical, amelyben a fantázia és a valóság egyre jobban összekeveredik, 1965. november 22-én debütált a washingtoni Square Színházban, majd három esztendő múlva a Martin Beck Színházba költözött, és összesen 2328 előadást élt meg. Az első európai bemutatót Madridban tartották, majd Londonban láthatta a közönség. Harmadik alkalommal, 1971-ben, Budapesten mutatták be a nemes lovag gondolatébresztő történetét az Operettszínházban, akkor Darvas Ivánnal a címszerepben. Idén március 20-án, hosszú szünet után, az Operettszínház újra bemutatja Don Quijote zenés kalandjait.

Don Quijote, az örök idealista, aki tudja, hogy egyedül a remény az, amivel elérhetjük a céljainkat. Az alkotókat az inspirálta leginkább, hogy Don Quijote utazása egyfajta transzcendens, belső utazásként is felfogható egy letűnt kor eszményeinek megidézésében. A búsképű lovag szívbemarkoló története felejthetetlen dalaival, zenéjével és időtálló üzenetével indul újra hódító útjára.

"Könnyedén, viszont komolyan beszélni az élet fontos kérdéseiről: a küzdés és a harc értelméről, a hitről, a reményről, az ábrándokról, szóval általában az életről, amelyről azt mondják a darabban, hogy nem olyannak kell elfogadni, amilyen, hanem amilyen lehetne. A lovag józan pillanataiban a világ leggyöngédebb embere, akinek rögeszméje a gyöngék és gyámoltalanok védelme, kiállás minden igaz ügyért akkor is, ha a harc reménytelennek látszik" - fogalmazott a műről Kiss-B. Attila, a Budapesti Operettszínház főigazgatója szerint a darab, hozzátéve, bár a regény 1605-ben a világirodalom első igazán nagy regénye, Don Quijote Cervantesnek Babitsot idézve csak halhatatlanságot szerzett, sikert nem.

A musical rendező-koreográfusa Vincze Balázs szerint a darab fő kérdése, hogy lehet-e még a mai, rohanó világban kezdeni valamit a lovagi nemeslelkűséggel, tisztasággal, vagy az egész csak egy őrület, egy álom. Hogy egyáltalán szükség van-e azokra a gondolatokra, amit ők a darabban fogalmaznak? "Hiszem, hogy a ma emberének, aki sokkal elvadultabb és piszkosabb, mint pár száz évvel ezelőtt volt, meg tudjuk mutatni, mi is az a nemes tisztaság, és melyek azok a pozitív értékek, amelyek ma már ritkábban vagy egyáltalán nem is mutatkoznak meg" - hangsúlyozta Vincze Balázs. A Don Quijotét/Cervantest alakító Szabó P. Szilveszter, Németh Attila és Nagy Lóránt a ma embere lesz, mai költők, akik visszarepülnek a 12. századba. A darab a ma nyelvén fogalmaz, így, mint mondta, sokkal nagyobb kontrasztot, a sötét és a világos oldalt egyaránt meg tudják mutatni.

"A minket körülvevő világ olyan, amilyennek látjuk, amilyennek képesek vagyunk látni, amilyennek akarjuk látni... Az úton vannak Sancho-k, akik végigkísérnek minket, de a mi harcainkat csak mi tudjuk megvívni, és elsősorban saját magunkat kell tudni legyőzni" - vélekedett Erdős Júlia Luca díszlettervező a műről a sajtóeseményen, hozzátéve, a La Mancha lovagjának egyik fő üzenet az lehetne, hogy néha érdemes megpróbálni fókuszt váltani. A díszlettervező azt is elmondta, hogy a díszlet munkacíme Az elme börtöne volt, hiszen azon túl, hogy elsősorban saját magunkat kell legyőzni, saját magunknak is kell tükröt tartani, és "ebből a bizonyos börtönből nincsen más kiút, mint a befelé nézés." Mint mondta, a díszlet kortalan, és absztrakt, ez adja az esszenciális lényegét a történetnek.

Fekete Kata jelmeztervező szerint ahogyan ez a mese megjelenik ebben az elsötétedett világban, az kortalan. Mint rávilágított, Sancho és Don Quijote a lélek emberei, és ahogy ők mennek és mesélnek, egyre színesebbé válik minden körülöttük. A feketeségből egyszer csak varázsolni kezdenek, a kormányzóból fogadóst, Aldonzából Dulcineát... "Olyan, mint Boldizsár Ildikó meséjében, ahol azt mondják, hogy minden szereplő te vagy, és akivel megvívsz, vagy találkozol, az a belső kis világodban történő harcoknak a színtere" - tette hozzá a jelmeztervező.

Fotók: VIP Média