Az ausztrál őslakosok több ezer történelmi helye és műemléke károsodhatott a tűzvészben
Az ausztrál őslakosok több ezer történelmi helye és műemléke károsodhatott vagy pusztulhatott el az országot hónapok óta sújtó bozóttüzekben az őslakosok közösségei és régészek szerint.
MTI
A szeptember óta tartó tüzekben több mint 10 millió hektárnyi növényzet pusztult el Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria szövetségi államokban. A leégett térségekben nemzeti parkok, védett erdőségek voltak, ahol az őslakosok több tízezer történelmi helye található, olyanok is, amelyeket még nem is jegyeztek fel hivatalosan - idézte Tina Mannet régészt, az ausztrál régészek társaságának elnökét a Nature című tudományos folyóirat honlapja. Ezek a helyek mutatták meg azt, hol éltek az őslakosok, hogyan terjeszkedtek el több tízezer éven át a térségben, és segítették a kutatókat abban, hogy megértsék az őslakosok kultúrájának, köztük a kőzetekbe vésett festményeknek, a kenu- és védőpajzskészítésnek a fejlődését.
A régészek még nem mérték fel a károkat, de Manne szerint több ezer ilyen helyen pusztítottak tüzek. Georgia Roberts, a társaság titkára elmondta, hogy az egyik ilyen helyszín a Victoria állam keleti részén élő gunaikurnaik földje, ebben a kulturálisan gazdag térségben találhatók olyan ősi helyek, amelyek az utolsó jégkorszakban, mintegy 20 ezer éve lakottak voltak. A tüzek ugyanakkor nemcsak károkat okoztak az őslakosok kultúrájában, hanem fel is tárták annak újabb elemeit, köztük egy több ezer éve épített csatornarendszer újabb részeit Victoria államban, ahol a sűrű növényzet a bozóttüzek martalékává vált. A vulkanikus kőzetekbe vájt csatornák, töltések, gátak alkotta Budj Bim kultúrtáj az UNESCO szerint a világ egyik legrégebbi akvakultúra-rendszere. A mai Victoria állam területén élő gunditjmara őslakosok építették több mint 6600 éve, azaz az egyiptomi piramisoknál is ősibbek.
