Pesti Srácok

Bereményi Géza Eldorádója a József Attila Színházban

Bereményi Géza Eldorádójának színpadi változatát mutatja be a József Attila Színház február 8-án Funtek Frigyes rendezésében, aki csaknem 30 év után dolgozik újra Budapesten.

MTI

A színpadi művet is jegyző Bereményi Géza a Teleki téri piacon tartott szerdai sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a darab nem a filmforgatókönyvnek, hanem a témának a színpadi változata, önálló színmű. Az Eldorádó a Teleki téri piac, egy kereskedő és a családja története, amely a második világháború után kezdődik és az 1950-es évek első felében fejeződik be.

PestiSracok facebook image

Felidézte, hogy Az arany ára címmel korábban már készült színházi adaptáció az 1988-as filmből. Kiemelte ugyanakkor, hogy az Eldorádó címen játszott új darab lesz a történet legautentikusabb színpadi változata. Ezúttal a színpadi idő megfelelő hosszúságú, drámaiak, színpadiasak a párbeszédek. Filmen rövidebben kell beszélni, színpadon valamivel hosszabbak is lehetnek a dialógusok - jegyezte meg, hozzátéve, hogy kiélezettebbek lettek a személyes viszonyok, mint a filmen.

Funtek Frigyes, aki hosszú évek óta csak vidéki színházak meghívására látogat haza Franciaországból, és mintegy 30 év után dolgozik újra Budapesten, elmondta, hogy a történethez vadonatúj zene született, amelyet Mátyássy Szabolcs írt. A rendező kiemelte, hogy a történetben azok a különleges emberi viszonyok érdeklik, amelyeket az ő generációja és a szüleié átélt.

"Hordozunk magunkban fantasztikus terheket, súlyokat, emberi viszonyokat, szerelmeket, csalódásokat, bánatokat, kapzsiságot... Ezek mind benne vannak ebben a történetben" - mondta, megjegyezve, hogy a próbákon, a jeleneteken gondolkodva az egész élete, múltja kavarog körülötte. "Ehhez a történethez mindannyiunknak nagyon sok köze van" - hangsúlyozta.

A főhős, Monori szerepét alakító, a József Attila Színházban először játszó Csankó Zoltán kiemelte, hogy az előadás más lesz mint a film, és nem is szereti összehasonlítani a két műfajt. A feleségét megformáló Pikali Gerda arról beszélt, hogy bár nagyon távol áll tőle a szerep - amely egy zárkózott figura -, ettől is izgalmas számára.

Nemcsák Károly igazgató elmondta, hogy nagyon szerette a filmet, amelynek témája aktuális, azok a lelki problémák, amelyekkel a darab foglalkozik, ma is jelen vannak az életünkben. Funtek Frigyest, akivel főiskolás koruk óta ismerik egymást, azért kérte fel, mert tudta, hogy hazajár dolgozni, látta egy korábbi rendezését is, és úgy érezte, hogy ez az izgalmas, fordulatos darab testhezálló számára.

A piaci játékban Bercit Chajnóczki Balázs, Gombacsikot Fila Balázs, míg Csöpit Molnár Zsuzsanna kelti életre. Marika megformálója Kovalik Ágnes, míg Tiboré Előd Álmos. Tulipánként Újvári Zoltánt láthatja a közönség. Skultétiként Kiss Gábor alkuszik, Tarzanként pedig Galkó Balázs áll színpadra.

Kép: port.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.