Pesti Srácok

Első világháborús film győzte le a Star Warst az amerikai mozikban

Sam Mendes Golden Globe-díjas filmje, az 1917 mintegy 36,5 millió dolláros (11 milliárd forint) jegyárbevétellel nyerte meg az észak-amerikai hétvégét - írta a Variety filmes szaklap iparági becslésekre hagyatkozva.

MTI

A Universal és a DreamWorks első világháborús drámája volt az első, amelyik maga mögé utasította a bemutatása óta listavezető Star Wars: Skywalkerkorát.

PestiSracok facebook image

Az űreposz legutóbbi folytatása ezen a hétvégén újabb 15 milliót adott észak-amerikai bevételéhez, mely 478 millióra rúg. Az Amerikán kívüli piacokról származó jegyárbevételekkel együtt globálisan már 989,6 millió dollárnál tart a távoli galaxis legújabb története.

Az 1917-et kis számú moziban már karácsony napján bemutatták, ezen a hétvégén azonban 3434 hely tűzte műsorára. Eddigi észak-amerikai eredménye 39,22 millió dollár, ám mivel most kezdték el Amerikán túl is vetíteni, a külföldön szerzett több mint 21 millióval együtt már 60 millióra tett szert.

A már öt hete játszott Jumanji - A következő szint a harmadik helyre került a hétvégi 14 milliós jegyárbevételével, a film globálisan 671,1 milliónál jár.

A Paramount Mint egy főnök című vígjátéka 10 milliós hétvégével nyitott az észak-amerikai mozikban. A Tiffany Haddish, Rose Byrne és Salma Hayek főszereplésével forgatott film két barátnőről szól, akiknek közös kozmetikai cégét kiszemelte egy szépségipari óriás, az ajánlat pedig próbára teszi a barátságot. A filmet március 5-től vetítik a magyar mozik.

A negyedik és ötödik helyen a Mint egy főnök és a Warner Bros. drámája, a Just Mercy áll, melyet - az 1917-hez hasonlóan - már karácsonytól játszik néhány mozi, széles körben azonban ezen a hétvégén kezdték vetíteni Észak-Amerikában. Az utóbbira szintén 10 millió dollár értékben váltottak jegyet.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)