Pesti Srácok

Nő a zöldfelület aránya a Városligetben

Nő a zöldfelület aránya a Városligetben

További ötezer négyzetméterrel nő a zöldfelület a betonutak rovására a Városligetben, ahol 2019 végén 124 új ligethonos fát is elültettek a Liget Budapest projekt keretében, később pedig tovább bővül majd a park zöldfelülete.

MTI

Magyarország történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programjának köszönhetően a Városliget leromlott növényállománya több ütemben teljesen megújul és a Liget zöldfelületi aránya 60-ról 65 százalékra nő - mondta el a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. Gyorgyevics Benedek kiemelte: a park teljes rehabilitációjára a kormány mintegy 15 milliárd forintot szán, ekkora összeget még nem fordítottak Magyarországon kertépítési feladatokra. Az átfogó program keretében nemrég 124 új fát - mások mellett platánokat, nyugati ostorfákat, európai bükköket, kocsányos tölgyeket - ültettek el, a projektnek köszönhetően pedig már 70 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg eddig. Mint hangsúlyozta, kiemelt cél a Városligetben az elmúlt évtizedekben a zöldfelület rovására kialakított beton- és aszfaltfelületek csökkentése. Az ezt célzó program első lépésként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, így csaknem 5 ezer négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. Csütörtökön indult a betonfeltörés második szakasza, amellyel várhatóan február végére készülnek el. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen.

Gyorgyevics Benedek tájékoztatása szerint a teljes park felújításakor további több ezer négyzetmétert fognak "visszazöldíteni" a ligeti betonutak rovására. "Kiemelten fontos feladat a Városliget zöldfelületeinek növelése és rehabilitációja, kerttörténeti értékeinek óvása és tájépítészeti megújítása, amely már nagy erőkkel zajlik" - mondta el a Városliget Zrt. vezérigazgatója. Mint hozzátette, a parkfejlesztés eddigi eredményeinek köszönhetően a közönség már birtokba vehette a megújított Vakok kertjét, a környező iskolák igényei szerint kialakított ifjúsági sportpályákat, a városligeti kutyás élményparkot, ami 5 ezer égyzetméterrel növelte a park zöldfelületét, valamint a főváros egyik legnagyobb, 13 ezer négyzetméteres játszóterét, ahol már több mint 80 ezer család fordult meg. "A Liget Budapest projekt megvalósítása során Magyarország történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programját hajtják végre azzal a céllal, hogy az ország legrégebbi, sokak által pihenésre, sportolásra, kikapcsolódásra használt parkja újra élményt tudjon adni a látogatóinak.

PestiSracok facebook image

A park megújítása során eltűnnek a feleslegesen nagy területet elfoglaló, töredezett útburkolatok, a használton kívüli, leromlott állapotú épületek, a Ligetet övező, +kősivatag+ parkolók, valamint az autóforgalom. Helyüket átveszik a szépen felújított zöld felületek, a gyerekek igényei szerint kialakított biztonságos játszóhelyek, a korszerű sportpályák, az újonnan kialakított bicikliutak, és a kutyások számára kialakított élményparkok, valamint a felszabaduló területek egy részére az újonnan idekerülő, korszerű kulturális intézmények" - fejtette ki. Gyorgyevics Benedek beszámolója szerint a novemberi és decemberi enyhe időben a Városligeti körúton 12, a Rondó környezetében 47, az Ifjúsági sportpályák vonzáskörzetében 7, míg a népszerű Nagyjátszótér mellett 58 darab új, egészséges és ligethonos fát ültettek el a szakemberek. Az ültetési helyeket a Városliget teljes megújítását szolgáló tájépítészeti terv alapján határozták meg, melyet a Kopaszi-gát és a Várkert Bazár kertészeti terveit is jegyző Garten Studio alkotott meg.

A Városliget Zrt. a Liget teljes zöldfelületének fenntartásáért felelős, így különös gondot fordít a mintegy 7 ezer egyedet számláló faállomány kezelésére, gondozására. 2016-ban idősfaápolási programot indítottak, melynek köszönhetően több tucat történeti értékű, koros faegyed állapotán sikerült jelentősen javítani, illetve a Liget teljes területére vonatkozó, részletes adatokkal rendelkező fakatasztert készítettek, amely a park több mint 200 éves fennállása óta hiányzott - idézte fel a vezérigazgató. Mint hozzáfűzte, létrehozták továbbá a Városligeti Faápolási Protokollt, amely a jogszabályoknál is szigorúbb és alaposabb vizsgálatrendszert ír elő a ligeti fák kezelésére. A park megújítása során a faprotokoll előírásai szerint fokozatosan megvizsgálják a Városliget valamennyi fáját, és végrehajtják a szakértők által előírt kezelési javaslatokat. A Városliget megújításának egyik fő célkitűzése, hogy a park zöldfelületének rehabilitációja és gyarapítása mellett radikálisan csökkentse a közpark autóforgalmát, amely a mai napig óriási környezeti terhelést jelent a Liget élővilágára nézve. Ennek első lépéseként megszűnt a parkban a felszíni parkolás, és a Városliget peremén mélygarázsok létesülnek - mondta el Gyorgyevics Benedek.

Kép: Visszafüvesített rész a Városligetben, az Olof Palme sétányon 2020. január 23-án (MTI/Balogh Zoltán)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.