"Fontos, hogy a mai művészeti eszközök segítségével is képet adjunk a csángó kultúráról" - Tárnok Máriával, a Csángó Bál főszervezőjével beszélgettünk

"Úgy gondolom, az, hogy annak idején fölfigyeltek a csángó magyarokra, és felkarolták az ügyüket, részben a Csángó Bálnak köszönhető" - mondja Tárnok Mária, a rendezvény főszervezője, akivel többek között arról beszélgettünk, mi a különlegessége az idei Csángó Bálnak, de arról is kérdeztük, hogyan lehet közelebb hozni a fiatalokhoz ezt a kultúrát, és hogy a csángó népesség hány százalékának sikerült megtartania anyanyelvét.

MÉNES MÁRTA - 061.hu

Több mint húsz éve rendezik meg a Csángó Bált, az idei - amelyet február 22-én tartanak a Millenáris parkban - lesz a 24. Milyen célokat fogalmaztak meg az induláskor, és mennyiben sikerült megvalósítani mostanra ezeket?
A Csángó Bált azért hívtuk életre, hogy bemutassuk a magyarországi, budapesti közönségnek a moldvai és gyimesi csángó magyarok gazdag kultúráját. A kilencvenes évek elején virágkorát élte a táncházmozgalom, azonban az alapítók úgy látták, hiányzik, vagy csak kis mértékben van jelen a csángó muzsika, ezért merült fel bennük egy nagyobb rendezvény ötlete. A cél az volt, hogy a magyarországi közönséghez közelebb kerüljön a csángó magyar népművészet. Eleinte elsősorban az ottani életet, a még élő hagyományt szerettük volna bemutatni, és erre volt is lehetőségünk, hiszen 24 évvel ezelőtt még találkozhattunk a tiszta forrást őrző idős emberekkel. Emellett bemutattunk ismert, a csángó magyarokkal foglalkozó néprajzkutatókat is. A későbbiekben tematikákban kezdtünk gondolkodni, ma már egy-egy téma köré koncentrálódik a színpadi műsor. Az utóbbi néhány évben az éves ünnepköröket mutattuk be, kezdtük az újév megünneplésével, az óévbúcsúztatóval, idén pedig az adventi várakozás, a csángó ádvent kerül a középpontba.

Az idei bál különlegessége, hogy ezen az estén az összes csángó népcsoport bemutatkozik.
Nagy öröm ez nekünk, hiszen arra még nem volt példa, hogy valamennyi népcsoport jelen legyen a rendezvényen. A csángók két nagy csoportja, a moldvai csángók és a gyimesi csángók mellett érkeznek hozzánk a Brassó környékéről származó hétfalusiak, valamint bukovinai székelyek is, akik szintén egy „elcsángált” népcsoport - ők több fázisban telepedtek le Erdély különböző területein, illetve a Vajdaságban és Magyarországon is vannak leszármazottaik. Így most hét területről érkeznek hozzánk csángók.

Miért tartják fontosnak, hogy a hagyományos bemutatók mellett a kortárs művészetek eszközeivel is bemutassák a csángó magyar kultúrát?
A hagyományőrző csoportok fellépései mellett fontos, hogy a mai művészeti eszközök segítségével is képet adjunk a csángó kultúráról, művészetről. Volt már korábban fényképészeti, valamint textil-és kerámiakiállításunk is, bemutattuk csángó magyar írók, költők műveit. Úgy gondoljuk, hogy valamennyi területet fontos bemutatni ahhoz, hogy teljes képet kapjunk erről az egyedülálló kultúráról. A csángó kultúrkörből merített munkáival jelen lesz idén is a csángó származású, Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikus Petrás Mária is.

Hogyan lehet közelebb hozni a fiatalokhoz a csángó kultúrát, milyen mai eszközeink vannak erre?
A fiatalok körében nagyon népszerű a táncház, amit egészen kicsik számára is szervezünk. A Kőketánc Gyermektáncházat 16.30-18.15 között a színpadi műsort megelőzően tartjuk majd.

Milyen programokat emelne ki?
A kerámiakiállítás és a gyerektáncház mellett lesz egy hangulatos felvezető program, egy gasztronómiai bemutató: a gyimesi csángók puliszkát főznek, körülbelül ezer adag készül majd pálinka és zene kíséretében. A fellépők közül pedig kiemelném a Csángóföldről és a már említett területekről érkező csángó hagyományőrzőket, valamint a Dresch Quartetet és Herczku Ágnest is. Fellépnek tehát olyan művészek is, akik nem csángó származásúak, azonban valamilyen módon becsempésznek a zenéjükbe csángó magyar muzsikát. Dresch Mihály is ilyen, aki alapvetően jazz zenész, de ezer szállal kötődik a magyar népzenéhez.

A csángók által beszélt régies magyar nyelvváltozat kiemelkedő európai művelődéstörténeti örökség. Lehet-e tudni, hogy a csángó népesség hány százalékának sikerült megtartania anyanyelvét?
Ma körülbelül ötvenezren beszélik a csángó magyar nyelvet. Nagyjából 250 ezerre tehető a csángó származásúak száma jelenleg Romániában, de fontos kiemelni, hogy a csángóság – legyenek románok vagy magyarok – elsősorban vallási összetartozást jelent, ők mindannyian római katolikus vallásúak. A negyedmillión belül vannak körülbelül ötvenezren, akik magyarul beszélnek. Ez valóban egy Európában egyedülálló, archaikus nyelv. Egészen fantasztikus, hogy a magyar nyelvnek fennmaradt egy olyan változata, ami a Kazinczy-féle nyelvújítás előtti időszakból származik, a moldvai magyar népcsoport ugyanis kimaradt a magyar polgári kultúraszervezés eseményeiből.

Ön szerint mi a Csángó Bálok legfőbb hozadéka, eredménye?
A legnagyobb eredménye az, hogy még mindig létezik, még mindig van iránta érdeklődés. Folyamatosan igyekszünk megújulni, évről évre új témaköröket vezetünk be, új fellépőket hívunk. A Fölszállott a páva című műsorban például sok olyan népzenész, néptáncos szerepel, akik aztán föllépnek a Csángó Bálon. Emellett ma már sok hazai vállalat, intézmény, önkormányzat, politikus áll a Csángó Bál ügye mellé támogatásukkal, részvételükkel. A rendezvény fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. És, ami szintén nagyon fontos, hogy 2002-ben a magyar állam támogatásával elindult a magyar nyelvű oktatási program Csángóföldön, ami jelenleg is zajlik. Úgy gondolom, az, hogy annak idején fölfigyeltek a csángó magyarokra, és felkarolták az ügyüket, részben a Csángó Bálnak köszönhető.

Fotók: Horváth Péter Gyula