Pesti Srácok

Klaus Maria Brandauer a Magyar Mozgókép Szemle díszvendége

Klaus Maria Brandauer osztrák színész, Szabó István Zárójelentés című filmjének főszereplője lesz a kedden kezdődő Magyar Filmdíj 2020 - Magyar Mozgókép Szemle díszvendége, és a szemle nyitóeseményére érkezik Budapestre - tartalmazza a közlemény.

MTI

Az összegzés felidézi, hogy Klaus Maria Brandauer 1944-ben született, 1972-ben szerződött a bécsi Burgtheaterhez. Pályáját színházi szerepekkel kezdte és sokáig idegenkedett attól, hogy filmes munkákat is vállaljon. Ebben az áttörést Szabó István Mephisto című filmje hozta, mely 1982-ben megkapta a legjobb külföldi filmért járó Oscar-díjat, Brandauer pedig a filmben nyújtott alakításáért megkapta a David di Donatello-díjat.

PestiSracok facebook image

Ezt követően Szabó István következő két filmje, a Redl ezredes és az Oscar-jelölt Hanussen címszerepét is ő alakította. Utóbbiért 1988-ban Európai Filmdíjra jelölték. Szabó István négy filmje kapott Oscar-jelölést, közülük az első az 1979-es Bizalom volt, melynek férfi főszereplője a nemrégiben elhunyt Andorai Péter 2019-ben életműdíjat kapott a Filmhéten, 2005-ben pedig a Csodálatos Júlia női főszereplőjét, Annette Beninget jelölték Oscar-díjra.

A neves osztrák színésznek pályája során 30 díjat ítéltek oda és további 14 nevezést kapott a világ legrangosabb fesztiváljain, többek között az 1985-ös Távol Afrikától című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték és Golden Globe-díjat nyert - olvasható a közleményben.

"Örülök, hogy ilyen hosszú idő után ismét együtt dolgozhattam Szabó Istvánnal. Az utolsó filmünk óta, több mint harminc éve személyes kapcsolatban állunk, így amikor felajánlotta nekem a Zárójelentés főszerepét, azonnal igent mondtam. " - mondta Klaus Maria Brandauer.

A film főszereplői rajtai kívül Eperjes Károly, Stohl András, Udvaros Dorottya és Kerekes Éva. Mellettük olyan kimagasló magyar színművészeket láthatunk még a filmben, mint Csákányi Eszter, Szirtes Ágnes, Csomós Mari, Andorai Péter, Orosz Ákos és Börcsök Enikő. A film producere Tőzsér Attila és Sándor Pál, aki forgatókönyv- konzultáns is.

A Magyar Filmakadémia Egyesület a Nemzeti Filmintézet támogatásával február 26. és 29. között a Corvin moziban rendezi meg a Magyar Filmdíj 2020 - Magyar Mozgókép Szemlét, ahol 59 Magyar Filmdíjra jelölt alkotást, valamint számos versenyen kívüli filmet is vetítenek majd, köztük Zárójelentést is.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.