Színházmustra - 5 előadás, amit nem érdemes kihagyni a tavaszelőn

Pelsőczy Réka monodrámát állít színpadra a Katonában Anna Politkovszkaja újságírónőről, a Nemzeti Színház Móricz Forró mezők című művéhez nyúl, a Vígszínház legendás háziszerzője, Molnár Ferenc A doktor úr című művét dolgozza fel, a Centrál Színházban Borbély Alexandra vendégszerepel Básti Juli oldalán A nevem Mary Page Marlowe-ban, és izgalmasnak ígérkezik a Zűrzavar 2042 is az Örkény Színházban.

061.hu

Az átnevelhetetlen (Katona József Színház) – Premier: 2020. február 22.

Az átnevelhetetlen egy egyszemélyes előadás: Anna Politkovszkaja a hőse, a létező olasz monodrámát azonban a meggyilkolt újságírónő Orosz naplójából és más nem fikciós szövegekkel egészítik ki. 2006. október 7-én, moszkvai otthona előtt meggyilkolták Anna Politovszkaja újságírónőt. Politkovszkaja élesen bírálta az orosz vezetést az antidemokratikus kormányzás, a csecsen-orosz konfliktus háborúkkal történő rendezése, a csecsen terrorakciókra adott embertelen válaszlépések miatt. Soha egy pillanatra sem adta fel a küzdelmét egy demokratikusabb országért; sokak szerint politikai gyilkosság áldozata lett. Stefano Massini, a kortárs olasz színház egyik legjelentősebb szerzője nem sokkal Anna Politkovszkaja halála után monodrámát írt az újságírónő cikkei és önéletrajzi feljegyzései alapján. Politkovszkaja utolsó munkája, az Orosz napló, 2018. végén Magyarországon is megjelent. Fullajtár Andrea kelti életre az elszánt és bátor, ám a rezsimmel szemben mégis védtelen újságírónőt, aki hol tárgyilagosan, hol döbbenten, hol humorral és iróniával beszél az általa átéltekről és látottakról.
Rendező: Pelsőczy Réka

A szerelmesek házai (Radnóti Színház) – Premier: 2020. február 23.

Klasszikus szerelmi történetként, igazi romantikus vígjátékként indul Bernard Shaw színdarabja: a fiatal, jó családból származó orvostanhallgató, Harry beleszeret egy helyes, gazdag lányba, Blanche-ba, és úgy döntenek, hogy összeházasodnak. Ezen a ponton nyugodtan hátra is dőlhetnénk, és önfeledten nézhetnénk a fiatalok szerelmének bájos kibontakozását, ám a férjjelölt és apósa között nagyon hamar komoly nézetkülönbség támad. Blanche apja, a felkapaszkodott vállalkozó, Sartorius ugyanis londoni ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, és főleg ügyeskedéssel, a szegény, kiszolgáltatott bérlők megnyomorításával, kizsigerlésével szerezte vagyonát, amit hozományként bőkezűen felajánl lányának és leendő vejének. A fiatal, lánglelkű fiú azonban mereven visszautasítja az ajánlatot. Úgy tűnik, ez az ellentét kibékíthetetlen: Sartorius szerint a pénznek nincs szaga, Harry szerint viszont nagyon nem mindegy, hogy az ember vagyona honnan származik, és inkább lemond mindenről, még a házasságról is, és szegényen él. Kérdés persze, hogy meddig és milyen áron…
Bernard Shaw tizenöt éves korában könyvelőként dolgozott egy ingatlanügynökségen, ahol megismerte a nyomornegyedek sajátos bérleti viszonyait. A protestáns szülők gyerekeként viszonylag szegény körülmények között nevelkedő fiú ekkor még nem sejtette, hogy első színdarabjához, A szerelmesek házaihoz folytat előtanulmányokat. A darabot két évtizeddel később, 1892-ben mutatták be Londonban. Shaw ekkor harminchat éves, saját korában érett férfinak számított, aki jócskán túl volt már az irodalmi szárnypróbálgatásokon: öt regényt írt, amelyeket sorra elutasítottak, és főként újságíróként, kritikusként kereste a kenyerét. A szerelmesek házaival azonban menthetetlenül és azonnal drámaíróvá avatódott: összesen harminchét színdarabot írt, munkásságát 1925-ben irodalmi Nobel-díjjal honorálták.
Szereplők: László Zsolt, Sodró Eliza, Martinovics Dorina, Hajduk Károly
Rendező: Valló Péter

A doktor úr (Vígszínház) - Premier: 2020. február 29.

Molnár Ferenc A doktor úr című előadását tűzi műsorra február 29-én a Vígszínház. A darab 1902-ben ugyanitt debütált, és elsöprő sikert aratott. Azóta Molnár és a színház sorsa összefonódott, és mindmáig elválaszthatatlan. A Víg legendás háziszerzőjének remekművét Zsótér Sándor rendezésében láthatják a nézők.
Molnár Ferenc először A doktor úrral mutatkozott be, és elsöprő sikert aratott a Vígszínházban. Azóta Molnár és Vígszínház sorsa összefonódott, és mindmáig elválaszthatatlan. Írói világa, briliáns mondatai, sajátos humora utánozhatatlan karakterei, a nagyratörő ügyvéd és a megnyerő szélhámos képtelen helyzetei azonnal elnyerik a nézők tetszését.
Szereplők: Hegyi Barbara, Fesztbaum Béla, Ertl Zsombor
Rendező: Zsótér Sándor

A nevem Mary Page Marlowe (Centrál Színház) – Premier: 2020. március 8.

Tracy Letts, az Augusztus Oklahomában Pulitzer-díjas szerzőjének egy új darabját mutatja be március 8-án a Centrál Színház. A nevem Mary Page Marlowe egy asszony életét villantja fel 11 képben. A fiatalkori jeleneteket Borbély Alexandra, az idősebbeket Básti Juli játssza. A további szerepekben többek között olyan nagyszerű művészeket láthat a közönség, mint Sztarenki Dóra, Stohl András és Scherer Péter. A darab hazai ősbemutatója Puskás Tamás rendezésében március 8-án, nőnapon lesz.
Egy asszony élete. Titok nyomában járunk: mi történt vele és miért? 11 kép, 11 esély arra, hogy megértsük. Válás, kollégium, kórház, szerető, ügyvéd, baleset, férj, férjek – puzzle, egy élet töredékei. A kapcsolatok és a nőket érintő témák mintha még hangsúlyosabb szerepet kapnának a Centrál Színház idei évadában, mint korábban. Tracy Letts legújabb műve, A nevem Mary Page Marlowe is azon darabok közé tartozik, amely komoly női szerepeket kínál. Minden jelenetben más más korában látjuk Mary Page Marlowe-t, a puzzle-szerű darab 11 jelenetből épül fel. Egyszer 19, aztán 63, majd 40, vagy 56 éves nő jelenik meg a színpadon, így mindkét színésznőnek több lehetősége van arra, hogy egészen különböző életkorú nőket alakítson, ami önmagában komoly kihívás.
„A színház dolga – és ez jól is esik – beleszólni a női emancipációról folyó párbeszédbe, hiszen ez korunk egyik kényes témája, amely a #metoo mozgalommal nagy lendületet vett. A Nemek és igenek-ben is ezt vizsgáltuk, de már a Jó emberek című előadásunkkal is erről próbáltunk beszélni. A nők kötelességei már mindenben egyeznek a férfiakéival, a jogaik alakulása is ezt teszi? A nevem Mary Page Marlowe feltétlenül ezt a kérdést feszegeti” – nyilatkozta Puskás Tamás rendező.
Szereplők: Básti Juli, Borbély Alexandra, Sztarenki Dóra, Scherer Péter, Stohl András, Fehér Tibor
Rendező: Puskás Tamás

Forró mezők (Nemzeti Színház) - Premier: 2020. március 13.

Móricz Zsigmond Forró mezők című művéből film már készült 1948-ban Karády Katalin főszereplésével, most a Nemzeti Színház ifjú színésze, Berettyán Nándor állítja színpadra. „Mostanában jártomban, keltemben, találkoztam közvetlen közelről a szenzációval – egy puskalövéssel, amely egy igen nagy vidéknek jóformán minden társadalmi rétegét felkavarta. Itt egészen furcsának éreztem azt, hogy valahogy mindenki detektívvé lett...” – nyilatkozta Móricz Zsigmond 1929-ben, a Forró mezők megjelenésekor.

Móricz a két világháború közötti, változó világ konfliktusait, problémáit fogalmazza meg Avary László meggyilkolásának története kapcsán. Egy olyan világot fest meg, a nyírségi dzsentrik világát, ami tele van értékkel és szépséggel, de ami a jelenben már szinte életképtelen. Egy érzékelhetően eltűnő, letűnő világ, ami helyébe valami más jön, valami új, egy új korszellem, ami végigsöpör ezen a poros világon. Nem véletlenül olyan hangsúlyos motívum a regényben a homok. ,,Olyan, mint a sivatag”- mondja Móricz. A homok, ami mindenre rátelepszik, ami végül mindent befed. Másik központi motívum, ahogy ez a címből is kitűnik, a forróság. A nyári forróság, ami éjjel sem enyhül, ami rendkívül erőteljesen és tisztán szimbolizálja az emberek lelkének fülledtségét. A fullasztó külvilág azonos azzal a fullasztó, belső érzéssel, hogy itt, nálunk, körülöttünk, történt egy bűn, amit eltitkolnak, amiről nem lehet beszélni, amit ki kell izzadni. Mert az Avary-gyilkosságot megpróbálják öngyilkosságnak beállítani, és maga a cselekmény voltaképpen e körül a konfliktus körül bontakozik ki. Van, aki bizonyos érdekek, érzések mentén, akár erőszakosan is, megpróbálja öngyilkosnak beállítani Avaryt, de a közösség ,,detektívvé lesz”- ahogy Móricz is fogalmaz, lelkiismeretből, félelemből, hisz ahogy mondják, amíg nincs meg a gyilkos, addig mindenki az, én is, te is.

Móricz figurái itt is rendkívül kontúrosak, tisztán, érthetően megrajzoltak, érzésekkel, élettel teliek, s a szereplőkön keresztül beláthatunk a kor összes társadalmi rétegének az életébe, viszonyaiba. Egyszerre korrajz, egy eltűnő világ szeretett rajza; krimi gyilkossággal, nyomozással, szerelemmel, fordulatokkal; s egyszerre egy igazi nagy író igazán nagy, örökérvényű gondolatának megfogalmazása: ,,Az egész emberiség felzúdul, mint egy megbolygatott méhraj, ha bűn történik s azonnal szabadulni akar a rettenetes és elviselhetetlen tehertől, attól, hogy bűnrészes legyen.
Szereplők: Bordás Roland, Schnell Ádám, Varga József, Söptei Andrea
Rendező: Berettyán Nándor

Bordás Roland több szerepben is színpadra lép majd (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

+1. Zűrzavar 2042 (Örkény István Színház) – Premier: 2020. március 21.

Március 21-én debütál az Örkény Színház nagyszínpadán Lev Birinszkij Bolondok tánca című tragikomédiája Zűrzavar 2042 címen Bánki Gergely átigazításával Polgár Csaba rendezésében. A darabról: 2045-ben az Újorosz Birodalomban dúl az ellenállás. Elégedetlen emberek tízezrei fognak össze, hogy véget vessenek a féldiktatórikus, elnyomó vezetésnek. Vágyaik sokfélék, szövetségük ingatag, de indulatuk közös, ezért ijesztő. Egyetlen kormányzóság akad csak, ahol rend van és nyugalom, egy félreeső kis tartomány: Vengrija, azaz Magyarország. Kormányzója egy asszony, aki minden erejével igyekszik elhitetni a moszkvai vezetéssel, hogy Vengrija-tartományban is dúl az ellenállás, tehát Moszkva küldjön neki még pénzt, pénzt és még több pénzt. Nagy igyekezetében észre sem veszi, hogy a káosz már tényleg ott kopogtat az ajtaján... Káosz, zűrzavar, vagy ahogy az oroszok mondják ezt a furcsa magyar szót: zsűrzsavjar.
Szereplők: Kerekes Éva, Znamenák István, Mácsai Pál, Pogány Judit, Nagy Zsolt
Rendező: Polgár Csaba

Vezető kép: Horváth Judit