Pesti Srácok

Megállapodott a kormány és a főváros a színházak működési feltételeiről

A kormány és a fővárosi önkormányzat hétfőn megállapodást kötött a budapesti színházak működésének biztosítása érdekében. A megállapodás 2024. december 31-ig szól - olvasható Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester közös közleményében.

MTI

A megállapodás értelmében 2020-tól a főváros egyedül, kormányzati támogatás nélkül finanszírozza a Katona József, a Radnóti, az Örkény és Trafó színházakat, amelyek vezetőinek kinevezéséről a Fővárosi Közgyűlés önállóan dönt. A József Attila, a Madách, az Új Színház, a Vígszínház, a Budapest Bábszínház és a Kolibri megmaradnak fővárosi fenntartású színházaknak, de működésüket egyedül a kormány biztosítja.

PestiSracok facebook image

"A kormány vállalja, hogy 2024 év végéig kizárólag a főpolgármester egyetértésével nevez ki vezetőt a Vígszínház élére, míg a főváros elfogadja, hogy a Thália Színház az Operettszínházhoz hasonlóan állami tulajdonú és fenntartású színház lesz, úgy, hogy a Thália épületét és a színházat működtető gazdasági társaságot a kormány külön szerződésben megvásárolja a fővárostól. A szabadtéri színházak tekintetében a megállapodás megerősíti, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színház önálló színház lesz, működését a kormány biztosítja, vezetőjét az emberi erőforrások minisztere nevezi ki" - tartalmazza a közlemény.

A budapesti független színházak állami támogatását egy külön kuratórium osztja el, amelynek tagjait a miniszter a főpolgármester egyetértésével nevezi ki és a miniszter vállalja, hogy a kuratórium szakmai ajánlásaitól a támogatások odaítélése során nem tér el. A megállapodásnak része az is, hogy az aláírók a "színházak művészeti szabadságának korlátozására alkalmas magatartás tanúsításától tartózkodnak, így nem adnak sem utasítást, sem nem gyakorolnak egyéb módon nyomást a színházak ügyvezetőire vagy más munkavállalóira a művészeti szabadság körébe tartozó" kérdésekben.

Ma, a színházak és előadóművészek, a színházi dolgozók és a közönség számára is nehéz, a színházakat, zenekarokat, társulatokat, az egész előadóművészeti szakmát leállásra kényszerítő járványhelyzet idején a főváros és a kormány különösen fontosnak tartja, hogy közösen biztosítsák a színházi alkotóközösségek művészi szabadságon alapuló, anyagilag is biztonságos, kiszámítható működését.

Az összegzés szerint a feleket három közösen vallott alapelv vezette a tárgyalásokon. A kormány és a budapesti önkormányzat is a nemzeti kultúra különösen értékes részének tartja a sokszínű, a nézőket magas művészi színvonalon kiszolgáló budapesti színházi életet, közös cél e sokszínűség és magas művészi színvonal megőrzése. Ugyancsak nagy értéke a budapesti színházi életnek a művészi szabadság teljes érvényesülése. A főváros és a kormány is elkötelezett az alkotói szabadság maradéktalan tiszteletben tartása iránt. "Végül alapvető célként vezette a megállapodó feleket a színházbéke megőrzése. A nyugodt alkotó légkör fönntartása érdekében a kormány és a főváros kifejezetten törekszik a kultúrharc elkerülésére, a színházbéke megőrzésére Budapesten is" - olvasható a közleményben.

A színházak gazdálkodását Budapesten is felügyelő bizottságok (fb) ellenőrzik. A felek megállapodtak, hogy a kizárólag önkormányzati finanszírozású színházak működését a kizárólag a Fővárosi Közgyűlés által kinevezett tagokból álló fb-k ellenőrzik. A kormány által kizárólagosan finanszírozott budapesti színházaknál három, a Fővárosi Közgyűlés által kinevezett és kettő, a miniszter által megbízott tagból álló fb ellenőrzi a működést. A főváros vállalta, hogy e felügyelőbizottságok önkormányzat által megbízott egyes tagjai megbízatásának megszűnése esetén annak a képviselőcsoportnak a javaslata alapján bíz meg új tagot, amely a megszűnt megbízatású tagot jelölte.

A megállapodás alapján a kormány olyan társulatok jelentős finanszírozását is vállalja, amelyek nem állami fenntartásban működnek. Ezen társulatok és intézmények működésével kapcsolatban a kormányt semmilyen jogosítvány nem illeti meg. Így jelentősen megnő a Budapesti Fesztiválzenekar állami támogatása: idén 1,65 milliárd forint, 2021 és 2024 között évente 2 milliárd forinttal támogatja az állam a zenekart, míg az önkormányzat évente 240 millió forint támogatást nyújt Fischer Iván társulatának.

A budapesti Centrál Színház idén 250 millió forint támogatást kap a kormánytól és a miniszter törekszik arra, hogy e támogatás a következő években is hasonló nagyságrendű legyen. Az öt évre szóló megállapodást súlyos szerződésszegés esetén bármelyik fél felmondhatja - tartalmazza a közlemény. "A kormány és a Fővárosi Önkormányzat fontosnak tartja, hogy fennálló és jövőbeni vitáik mellett mindig törekedjenek az együttműködésre, a közösen rendezendő kérdéseknek a budapestiek érdekét szem előtt tartó megoldására" - olvasható a tájékoztatóban.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.