Válságban a könnyűzenei ipar: ezt a javaslatcsomagot dobta össze a szektor mentésére a Music Hungary Szövetség

A koronavírus-járvány az élőzenei és fesztivál-szektor azonnali és teljes leállását okozta -felkészülési idő, kárenyhítés és pótlólagos üzleti irányok kidolgozásának lehetősége nélkül. A szektor szereplői megértik és támogatják a széles közönséget elérő lehetőségeikkel a járvány megállítására vonatkozó kormányzati és társadalmi törekvéseket. Ugyanakkor gyors beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a zeneszék és segítőik a korlátozások lejárta után visszatérhessenek a közönség szolgálatába, és hogy ne kerüljenek visszafordíthatatlan csődhelyzetbe a következő hónapokban. A Music Hungary Szövetség a helyzet kezelésére, a fellépett válság kezelésére számos javaslattal él.

061.HU

Hogy miért is van szükség azonnali válságkezelésre? Először is egy dermesztő adat: 2020-ban előzetesen közel 40 milliárd forintra becsülték az élőzenei szektor bevételeit, ám a rendezvények 70%-a elmaradhat a járvány miatt. És ha mindez nem lenne elég, fontos kiemelni, hogy a fellépések 70%-a márciustól szeptemberig tartó időszakban van. Így a következő javaslatokat tette a könnyűzenei ernyőszervezet a szektor megmentéséért.

• Munkáltatói járulékkedvezmény meghosszabbítása: járulékok elengedése az év végéig.
• Támogatási alap létesítése a szektor vállalkozásainak azért, hogy a 2019-ben igazolt (személyi jellegű költségeken felüli) működési költségeik maximum 50%-ig támogatást kaphassanak.
• Az élőzenéhez kapcsolódó tevékenységek ÁFÁ-jának csökkentése 5%-ra, átmenetileg 2021 végéig.
• Jegy-visszaváltás szabályozásának felülvizsgálata.
• EU-s projektek és más nemzetközi finanszírozású projektek magyar nyerteseinél a projekt teljes időszakára szükséges önrész előrehozott kifizetése.

A szektor dolgozói krízisbe kerültek

Az elmaradt rendezvények miatt zenészek és zeneipari háttérmunkások éves jövedelmük meghatározó részétől esnek el, emiatt megélhetésük is veszélybe kerül. Mindez nemcsak a szűken értelmezett zeneipari dolgozókat sújtja (kb. 13 ezer fő), hanem az őket segítő háttéripari dolgozókat és a zenei rendezvényekhez köthető vendéglátást is (kb. 23 ezer fő). Számítások szerint összesen közel 36 ezer dolgozót érint érzékenyen az élőzenei szektor leállása. A rendezvények elmaradása miatt többségük jövedelem és munka nélkül maradhat az elkövetkezendő hónapokban

A kieső jövedelmek mértéke természetesen nagyban függ attól,hogy meddig tart a járvány, és az élőzenei rendezvények elhalasztásának szükségessége. De még a pozitívabb forgatókönyv szerin is legalább 13 milliárdról le kell mondania az iparágnak, aminek meghatározó része, legalább 4-5 milliárd forint a magyar zenészek és szakemberek munkabéréből fog hiányozni.

A zenészeknek segíteni kell a túléléshez

A felmérések alapján a magyar zenészek jövedelmük több mint 60%-át az élőzenei fellépésekből szerzik. Ezen felül a zenészek másikfontos bevételi forrása a koncerteken és a vendéglátóhelyeken háttérzeneként elhangzott számok után kapott jogdíj,melyek bevételük további több mint 15%-át teszik ki. A nyilvános helyek bezárása, a zeneszolgáltatás megszűnése miatt ez az összeg is drasztikusan beesik. Várhatóan a zenészeknek mind a két bevételi forrásáról le kell mondania, így jövedelmük több mint 70%-a fog hiányozni a következő hónapokban.

A Music Hungary Szövetség szerint nagy segítség lenne, ha a közmédia több magyar zenei tartalmat sugározna és rendelne, így segítve a számára és stratégiailag fontos szektor túlélését. Fontos intézkedés lehetne, ha a magyar zenei kvótát 10-15% százalékponttal megemelnék a rádiós zenei kvóták esetében olyan módon, hogy az napon belül teljesítendő legyen, de az éjszakai órák is beleszámítsanak. Jó lenne az élő,virtuális koncertek valamint zenészek online, digitális platformokon való megjelenésének támogatása is.