Pesti Srácok

Elhunyt Jimmy Cobb legendás amerikai dzsesszdobos

Elhunyt Jimmy Cobb legendás amerikai dzsesszdobos. A zenész utolsóként távozott azok közül, akik játszottak Miles Davis ikonikus szextettjében és annak Kind of Blue című 1959-es albumán.

MTI

A dobos, aki 91 éves volt, tüdőrákban hunyt el manhattani otthonában vasárnap. Halálhírét felesége, Eleana Tee Cobb tudatta a Facebookon - írta a deadline.com. Jimmy Cobb Washingtonban született 1929-ben. Autodidakta módon tanult meg dobolni, 1950-ben a szaxofonos Earl Bostic zenekarának tagjaként turnézott először. Hét ével később csatlakozott Miles Davis zenekarához, és az ő dobjátéka hallható a legendás trombitás 1959-es Kind of Blue című lemezén, amelyet minden idők egyik legjobb dzsesszanyagaként tartanak számon. Az albumot már megjelenésekor lelkes kritikák fogadták, széles körben játszották a rádiók, és a Kind of Blue minden bizonnyal a valaha volt legnagyobb példányszámban fogyó dzsesszlemez, napjainkra túllépte az ötmillió eladott darabot. A korongon játszó szextettben Miles Davis trombitált, Cannonball Adderley és John Coltrane szaxofonozott, Bill Evans zongorázott, Paul Chambers bőgőzött és Jimmy Cobb dobolt.

PestiSracok facebook image

A most elhunyt muzsikus Miles Davis több más albumán is dobolt, így a Porgy and Bess-en (1959), a Sketches of Spain-en (1960), a Someday My Prince Will Come-on (1961), valamint a Sorcerer-en (1967) is. Hosszú pályafutása során olyan kiváló dzsessz előadókkal dolgozott együtt, mint Dinah Washington, Billie Holiday, Pearl Bailey, Clark Terry, Dizzy Gillespie, Wynton Kelly, Stan Getz és Wes Montgomery. Jimmy Cobb megkapta a Don Redman Heritage díjat (2008), valamint a National Endowment for the Arts NEA Jazz Masters elismerést is (2009).

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)