Pesti Srácok

Az Országos Széchényi Könyvtár új felületet indított a tengerentúli magyaroknak

A tengerentúlon élő magyarok már határainkon kívül született leszármazottai közül egyre kevesebben olvasnak ugyan magyarul, de sokan még mindig fontosnak tartják, hogy a felmenőik által becsben tartott magyar vonatkozású írott örökségük ne vesszen el. Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália magyarok lakta közösségeinek kérésére a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága megszervezte az adományok Magyarországra szállítását, és felkérte az Országos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Levéltárat, hogy gondoskodjon a felajánlások hasznosításáról. A programot a világon bárhol élő magyarok számára szimbolikus jelentőséggel bíró történelmi személyiségről, Mikes Kelemenről (1690–1761) nevezték el.

061.hu

A Magyar Diaszpóra Tanács 2013-as ülésének nyomán 2014-ben elindult programnak köszönhetően eddig közel harminc szállítmány mintegy 260 köbméternyi dokumentumát vették át a nemzeti könyvtár munkatársai. Nagyrészt könyvek, periodikaszámok, de többezer aprónyomtatvány, hangfelvételek, kéziratok és fotók érkeztek, amelyeket egy erre a célra elkülönített raktárban kezelnek. A program egyik célja, hogy a Magyarországra szállított könyvtári és iratanyagokkal teljesebbé tegye a magyar szellemi örökségről alkotható képet, forrásul szolgáljon a mindenkori kutatóknak.

PestiSracok facebook image

A Mikes Kelemen Programban hazatért dokumentumok összességének várakozáson felül jelentős része, kb. 8%-a hasznosul az OSZK állományában. A fennmaradó rész által a nemzeti könyvtár hidat képez a tengerentúli és a Kárpát-medencei magyarság között, a könyvadományok által is segítve a határon túli magyar oktatást és a kultúra megőrzését. Ez a programnak nem kevésbé fontos célkitűzése. A Mikes Kelemen Program keretén belül felhalmozott dokumentumállomány kiajánlása 2016 áprilisában kezdődött meg heti rendszerességgel megjelenő válogatólisták közzétételével. A megvalósuló program hetedik éve tartó sikere és a beérkező adományok mennyisége messze meghaladta az előzetes várakozásokat, így a szétosztandó dokumentummennyiség a nemzeti könyvtár jelenlegi gyakorlatához képest újfajta megoldások kidolgozását tette szükségessé. A négy év alatt összegyűlt tapasztalatok alapján az OSZK munkatársai a napokban indították el a megújult, a felhasználói igényekhez jól alkalmazkodó, adatbázisalapú szolgáltató felületet, amelyen a közgyűjteményi partnerek kiadványokat igényelhetnek.

A fejlesztések két irányra összpontosítottak: minél több információval gazdagítani a felajánlott tételeket, megkönnyítve ezzel a gyarapító könyvtárosok döntését a megrendelés leadásában, másrészt nagyobb hangsúlyt kapott a megrendelés folyamatának átláthatóbbá és gördülékenyebbé tétele, ami az OSZK munkatársainak hatékonyabb munkavégzését segíti. A szolgáltatás kapcsán a nemzeti könyvtárral a 2016-os indulás óta mintegy 180 könyvtár lépett kapcsolatba. Ezek közül 30 határon túli, amelyek között megtalálhatók egyetemi könyvtárak, tudományos gyűjtemények, települési közkönyvtárak és iskolai könyvtárak egyaránt.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.