Pesti Srácok

Magyar Teátrumi Társaság: Gyászosak az oktatási körülmények a Színház- és Filmművészeti Egyetemen

Magyar Teátrumi Társaság: Gyászosak az oktatási körülmények a Színház- és Filmművészeti Egyetemen

"Az SZFE infrastrukturális állapota, épületeinek, előadótermeinek minősége siralmas, a munka- és oktatási körülmények az Egyetemen gyászosak. Az Egyetem vezetése az elmúlt évtizedekben nem volt képes ezt a helyzetet megszüntetni, egyetlen kormányzattal sem jutottak ebben dűlőre" - áll a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság nyílt levélben adott válaszában a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek az iskola modelljének átalakításáról.

061.hu

"Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az MTT-nek semmilyen jogi kompetenciája nincsen a kérdésben: az átalakulás jogszabályaiban hivatalos érintettségünk nincs, az MTT-nek, ahogy a korábbiakban, úgy a jövőben sem lesz semmilyen jogi viszonya az SZFE-hez. Az Egyetem nem tagja a Teátrumi Társaságnak, így az alapszabályunk által a tagjaink számára biztosított és elvárt érdekképviseletet sem tudjuk az SZFE felé ellátni. Véleményünk, meglátásaink azonban természetesen vannak" - kezdi a Magyar Teátrumi Társaság levelét. A teljes levél ITTolvasható.

PestiSracok facebook image

Mint írják, a Magyar Teátrumi Társaság megalakulása óta hangsúlyosan azt az álláspontot képviseli, hogy a színházi és filmes felsőfokú képzés nyerje vissza régi rangját. "Többek között a mi fellépésünknek köszönhető, hogy az előadóművészeti törvény immár előírja, hogy a kőszínházakban dolgozó színészek között magas arányban kell felsőfokú végzettségűeket alkalmazni. Nem mellékes megemlíteni, hogy a fenti szabályozást több, jelenleg is az Egyetemen tanító oktató ellenezte" - hangsúlyozzák.

A nyílt levélben kiemelik:

  • Az SZFE oktatási munkájának minőségét a szakma jelentős többsége régóta alacsony színvonalúnak tartja.
  • Az SZFE tudományos munkája csak egy partikuláris értéktartományban elemezhető, és ezt az értéktartományt sem az általános elfogadottság, sem az időállóság nem jellemzi.
  • Az SZFE nemzetközi tevékenysége, kapcsolatrendszere - különösen az e területen a múltban felmutatott sikerekhez képest - folyamatosan gyengül.
  • A magyar felsőoktatás képzési területei közül a színházi és filmes képzés az adófizetők által finanszírozott legdrágább felsőfokú oktatási területek közé tartozik, ehhez képest az egyetemen végzett hallgatók nem szolgálják ki a magyar kőszínházi hálózatot, melyet az adófizetők befizetéseiből, közfeladatellátás céljából tart fenn az ország.

Az MTT szerint az elmúlt évtizedben folyamatosan csökken azon színészhallgatók száma, akik végzésük után a kőszínházakban helyezkednek el. Hozzáteszik, különösen fájó az is, hogy a végzett színházrendezőket alig-alig hívják rendezni a kőszínházakba. Ennek elsősorban az az oka, hogy az egyetem oktatói közössége a független szféra felé orientálja a hallgatókat, mely bár szakmailag érdekes és fontos kihívás, ugyanakkor az ország színháznézőinek kiszolgálása szempontjából megengedhetetlen.

A Magyar Teátrumi Társaság arra is rávilágít levelében, hogy az SZFE oktatási, tudományos és menedzsment tevékenysége az elmúlt évtizedek során nem újult meg és nem tudott felfrissülni. Változatlanul ugyanazon szakmai kör folytat oktatási gyakorlatot az egyetemen, merev és elavult struktúrákhoz ragaszkodva, beszűkült elképzelések mentén.

"Mindezen fentiek igazolják, sőt elengedhetetlenné teszik, hogy a hazai színházi és filmes felsőfokú képzésben változások történjenek, a felsőoktatási autonómia messzemenő figyelembevételével" - indokolják a modellváltás szükségességét.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.