Pesti Srácok

430 esztendeje készült el a páratlan magyar kincs, a Vizsolyi Biblia

Négyszázharminc éve, 1590. július 20-án fejezték be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyon a Károlyi Gáspár által fordított Biblia, a XVI. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának nyomtatását.

MTI

A Bibliát először a 15. században, a huszita felkelés idején fordították magyarra, de nyomtatásban nem jelent meg és csak korai másolatai maradtak fenn. Az első nyomdába került fordítás Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven című munkája volt 1533-ban, ezt követte Sylvester János Újtestamentuma 1541-ben, majd Heltai Gáspár kísérelte meg 1551 és 1565 között a teljes kiadást.

PestiSracok facebook image

Károlyi (Károli) Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-ban lett a gönci gyülekezet lelkipásztora. Az apokrif leveleket is tartalmazó teljes Biblia fordításának 1586-ban látott hozzá, ekkorra már a pestisjárványok miatt elvesztette feleségét és gyermekeit. Munkatársai ismeretlenek, az eltérő nyelvezetből arra lehet következtetni, hogy hárman lehettek és az Ószövetség fordításában segítettek. Az Újszövetséget maga Károlyi fordította, elsősorban a latin Vulgatából, de vélhetőleg felhasználta a korábban készült részleges magyar bibliafordításokat is. Károlyi egy személyben gondozója, szerkesztője, sajtó alá rendezője és kiadója is volt a Bibliának, lapszéli jegyzeteket írt a szövegekhez és a fejezetek elé tartalmi összefoglalót készített.

A nyomtatást Mantskovits Bálint műhelye Németalföldről kapott új betűkkel végezte, a papírt Lengyelországból hozták. A munka 1589. február 18-án kezdődött, amikor még nem végeztek a teljes fordítással, a frissen elkészült részeket futár vitte Göncről Vizsolyba. A négy és félmillió betűt négy betűszedő napi tízezrével 450 napon át szedte, a nagy munka 1590. július 20-án fejeződött be (a főcímlapon a megjelenés ideje 1590. január 10.). A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú könyv három kötetben jelent meg.

Az eredeti kiadás 800 példányából 52 darab maradt fenn, közülük 24 külföldön van. Egyet a 2017-ben történelmi emlékhellyé nyilvánított vizsolyi templomban őriznek, ez sokáig kézbe vehető volt, miután azonban egyre több lap hiányzott belőle, üvegtárlóba került. A Vizsolyi Biblia hasonmás kiadása 1981-ben 28 ezer példányban jelent meg, s a borsos ár ellenére újra kellett nyomni. 2002. február 10-én a vizsolyi templomból ellopták az ott őrzött példányt, amelyet végül Komáromban találtak meg, így visszakerült eredeti helyére.

A Vizsolyi Biblia nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen, ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv. 2007-ben megjelent a Vizsolyi Biblia DVD-változata, amelyen az egyes oldalak mellett a modern szöveg is megjeleníthető. 2017-re, a reformáció 500. évfordulója tiszteletére az eredeti helyszínen, korhű nyomdagépen és papírra 200 példányban nyomtatták újra a 2015 elején a hungarikumok sorába is bekerült Vizsolyi Bibliát. Mivel a facsimile kiadást egyre többen keresik, idén februárra újabb 800 példányt készítettek.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.