Egyszer volt, hol nem VOLT - Néhány ciki, vicces és kedves történet a soproni feszt fellépőitől

"A VOLT- ot a cuki helyszín miatt szerettem meg nagyon. Kicsit kemping egy erdőben. Teraszok, ösvények, susnyások között lehetett kalandozgatni. Volt ott egy kis mocsár benne egy kis pagodával, gondolom a valamikori kemping dizájnjához tartozhatott. Egyik afterba hajló reggelen kitaláltuk, hogy márpedig megkeressük, és beszökünk a pagodához. Akkor épp egy lezárt területen volt. Kitaláltuk, hogy okosba kimegyünk hátul a fesztivál területről, és beszökünk egy hátsó részen, hátha onnan megközelíthető a pagoda. Osontunk innen, osontunk onnan, egyszer csak jön a szekus, mutogatjuk a passzunkat, a csávó csak legyint, kiderült hogy nem szöktünk mi sehonnan sehova, simán bent csalingáztunk két bokor között."

"Minden VOLTos fellépésünk különleges élmény volt, de a legnagyobbak az első évekből származnak, amikor a nagyszínpadon léptünk fel. 2009-ben egy napon játszottunk az ikonikus rocksztár Marilyn Mansonnal, ami nem csak nagyon nagy élmény, de vicces is volt látni őt smink nélkül, amikor megérkezett. Aztán gyakorlatilag mivel ott voltunk hátul mind a backstage-ben, végig néztük a sminkelése fázisait és láttuk, hogyan vált aranyos arcú bácsiból szörnyeteg kultusz királlyá."

"2018. június 26-án tinédzserkorom idoljai első magyarországi fesztiválkoncertjüket adják a VOLTon. Számomra nem csak azért volt kuriózum, noha láttam már őket a '80-as évektől kezdve szerte Európa és Amerika nagyvárosaiban, mert fesztivál körülmények között még nem, ráadásul ez VOLT az első Budapesten kívüli koncertjük is. A hangulatra most nem térnék ki, hisz minden Depeche Mode Live magával ragadó felejthetetlen érzés, talán csak annyit, hogy kifejezetten jól szólt a PA (szerk.: hangrendszer). Ez VOLT a nulladik nap, és ami ezután történt az már csak hab VOLT a tortán, hisz az elmúlt évek VIP és Telekom színpados fellépései után egy új "saját színpadot kaptam" ART GARDEN néven."

"Nagyon vártam a 2010-es VOLTos Billy Idol koncertet, minden lemezét újra hallgattam a koncert előtti napokban. A buli napján volt egy kis kavarás, ezért végül egy haverral indultam neki az útnak, sajnos már eleve későn. A helyzet jobban eldurvult, a kocsiban már sejtettem, hogy max. a koncert felére érünk oda. Kínomban már lemondtam a koncertről, próbáltam elvicceskedni a dolgot, végül sikerült megérkeznünk. Pontosan és tökéletesen tisztán hallottam a legutolsó gitár riffet a koncertből! Kicsit só a sebre érzésem volt, de szerencsére hamar túltettem magam rajta. Több emlékezetes VOLT- os fellépésem is volt, nehéz lenne eldönteni, melyik a kedvenc momentumom, de talán az, amikor elkezdtem mc-zni, Stamina és Dynamite is csatlakozott hozzám, hatalmas élmény volt a két legendával, gyerekkori kedvenceimmel együtt, ráadásul nagyon élvezték ők is a közös zenélést. Később Staminával dolgoztam még, sőt, barátok is lettünk, sokat találkozunk, ha éppen Magyarországra látogat vagy én Londonba. Staminával és Chris.Su-val 2014-ben elkészítettük az ‘Illusion of Choice’ című zenénket. Krisztiánnal (Chris.Su) VOLT Nagyszínpadon is zenéltünk, csodálatos élmény volt, bár a buli előtt nagyon izgultunk. :)"

"Az egyik legemlékezetesebb a 2007-es VOLT volt, mert hosszú idő után akkor voltam ismét Prodigy koncerten (nagy rajongó voltam meg 1999-ig) ráadásul az ötödik sorban. Szerencsére túléltem, ezért tudok róla mesélni. A harmadik számra már majdnem elveszítettem magam mellől a barátnőmet, de aztán sikerült mindenféle küzdősportra emlékeztető mozdulatokkal megragadni ő, majd kimenekülni a tömegből miközben levegőért kapkodtunk. Eljutottunk a tömeg közepére ahol aztán végig ugráltak az egészet. Nagyon jól szólt a koncert és hihetetlen jó atmoszféra és energiák voltak. Az adrenalintól feltöltve pedig mehettem is játszani a színpadra, ahol éppen aznap este felléptem. Fontos megemlíteni, hogy Roni Frankonak köszönhetően dedikálták a backstage-ben a srácok dedikálták nekem a Music for the Jilted Generation albumomat, ami a mai napig relikvia!"

"A Volttal kapcsolatban rengeteg koncert- és fesztiválélményem van. A saját koncertjeink közül a tavalyi, 15. születésnapi különösen emlékezetes, talán nem is volt előtte olyan fellépésünk, amire ennyit készültünk volna, és egy év távlatából elmondható, hogy biztosan megérte a befektetett munkát! Dj-ként is imádtam a Volton játszani, a Soproni Dóm nevű party helyszínnek éveken át voltam a rezidense, és remek, reggelig tartó partykat éltem át ott. De a saját fellépéseken túl, több számomra sorsfordító, meghatározó zenei élményem is kapcsolódik a fesztiválhoz, ezek közül a legemlékezetesebb talán a The Roots koncertje volt 2007-ben. Régi jó barátommal Jocival - a paksi Origamies zenekarból -, hip-hop rajongókként mindenképpen ott akartunk lenni a már akkor kultikus philadelphiai zenekar első magyarországi fellépésén Sopronban. Az én autómmal indultunk neki a kb. hat órás útnak Tolna Megyéből és zenét hallgatva tervezgettük a fesztiválozást a kocsiban, mikor alig pár kilométerrel Paks után eleredt az eső. A problémát az okozta, hogy az ablaktörlőnk a sokadik próbálkozásra sem volt hajlandó elindulni a zuhogó esőben, és még öt és fél óra utazás állt előttünk. Az meg sem fordult a fejünkben, hogy haza induljunk, - mégiscsak a The Roots-ról és a VOLTról van szó – ezért letekert ablakkal elvergődtünk a legközelebbi településig, ahol az első kocsmában próbáltunk egy autószerelőt találni. Legnagyobb megdöbbenésünkre ott sörözgetett egy idősebb úr, aki mondta, hogy guruljunk be a szemben lévő udvarba, majd ő megszereli az autót, csak befejezi az italát. Fél óra múlva meg is érkezett, és újabb megdöbbenésünkre profin megjavította az ablaktörlőt, annyira, hogy a következő 13 évben sem volt vele semmi probléma. Másfél óra késéssel folytathattuk utunkat Sopron felé, továbbra is szakadó esőben, kis utakon, ahol a világ összes kamionja csapta a vizet a szélvédőnkre, de már legalább működött az ablaktörlő! Hat órányi fárasztó vezetés és egy brutális vihar után érkeztünk meg a Lövérekbe, ahol már nem esett, a kezdést sem késtük le, és a The Roots egy elképesztő koncerttel hálálta meg nekünk ezt a végtelennek tűnő utat. Látszott rajtuk, a színpadon állva, hogy imádják amit csinálnak, az erejükből a saját olyan remekműveiken túl, mint a You Got Me vagy a Seed 2.0 még arra is futotta, hogy egy hip-hop medley-t játszanak élőben, olyan dalokkal, mint mondjuk a Bring Da Pain. (Azon pedig már akkor nagyon jót röhögtünk, hogy a tubásukat Tuba Gooding Jr-ra keresztelték.) Annyira jól érezték magukat Sopronban, hogy Questlove és társai még négy napot töltöttek a városban, és mindenkinek arról nyilatkoztak, mennyire szerettek a fesztiválon játszani."