Pesti Srácok

Síremléket avattak Szervátiusz Tibor emlékére

Szűk körű ünnepségen felavatták Szervátiusz Tibor (1930-2018) szobrászművész, a nemzet művésze síremlékét vasárnap Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában. A síremlék felállítását az alapító művész 90. születésnapjára időzítette a Szervátiusz Alapítvány, a Nap-kapu nevet viselő emlékmű Kontur András szobrászművész alkotása.

MTI

A csaknem 3 méter magas, rodéziai feketegránit-sziklából a feleség kérésére faragott Nap-kaput Kontur András - közölte az alapítvány. Az obeliszk mind a négy oldalát áttöri a napsugár, hogy végül középen felragyogjon. Mint írták, ez az a szikla, amely több évtizedig állt Szervátiusz Tibor udvarában és amelyből Kőrösi Csoma Sándor szobrát szerette volna elkészíteni, ám a nyolcvanas évek kulturális vezetése ezt nem engedélyezte.

PestiSracok facebook image

A közlemény felidézi, hogy a Nap többszörösen is kötődik a neves szobrászművészhez: egyrészt jelzi az ősi hitet, a régmúltat, amellyel sokat foglalkozott műveiben Szervátiusz Tibor. De utal a jelen Erdélyére is, a szülőföldre, ahol ma is faragják a székelyek a napot. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában található síremlék Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere támogatásával valósult meg. A közlés szerint a bensőséges hangulatú ünnepségen a művész előtt tisztelgő "szeretetáldozatot" mutattak be.

Döbrentei Kornél Babérkoszorú-díjas költő méltatásában emlékeztetett arra, hogy "a kivételes talentumú szobrászművész síremléke avatása azt is bizonyítja: nem hal meg az, akire emlékeznek. Szervátiusz Tibor nem halt meg és nem hal meg soha, a jövő kövén fog kicsírázni mindig". A síremléknél Petrás Mária énekelt, Sipos Mihály és Kardos Mária a kedves gyimesi keservesét játszotta el, majd az alapítvány megkoszorúzta az újonnan felállított síremléket.

Kontur András szobrászmûvész és Szervátiusz Klára, Szervátiusz Tibor özvegye (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Szervátiusz Tibor Kossuth díjas szobrászművész, a nemzet művésze 1930. július 26-án született Kolozsváron és két éve hunyt el. Hatalmas életművet hagyott maga után, alkotásai köztereken, múzeumokban, közintézményekben és magángyűjteményekben is megtalálható. Emlékét őrzik a felesége gondozásában megjelent albumok mellet az életművét bemutató monográfia, a Szervátiusz Alapítvány és az özvegy által alapított ösztöndíj is.

Kiemelt fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.