Pesti Srácok

"Szorongató időszakokban megugrik a horrorfilm iránti kereslet" - Bergendy Péterrel, a Post Mortem rendezőjével beszélgettünk

"Szorongató időszakokban megugrik a horrorfilm iránti kereslet" - Bergendy Péterrel, a Post Mortem rendezőjével beszélgettünk

Október 9-én, azaz holnap lesz a világpremierje Bergendy Péter horrorfilmjének, a Post Mortemnek, nem is akárhol, a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál fő versenyprogramjában. A filmrendezőt a premier előtt kérdeztük arról, mit szól ahhoz, hogy a Post Mortem több neves nemzetközi filmes megmérettetésen is részt vesz, és arról is, szerinte mennyire vevő a hazai közönség a horror műfajára.

MÉNES MÁRTA - 061.hu

Óriási dolog, hogy a film kijutott Varsóba. Mit szóltál, mikor megtudtad, hogy a legnagyobbak között versenyezhet a filmed?
Nagyon örültem. Nagyon nagy szó, hogy egy A-kategóriás fesztivál fő versenyprogramjába bekerül egy horrorfilm. Ezt a filmet elsősorban azért készítettük, hogy élvezze és szeresse a közönség, nem feltétlenül azért, hogy fesztiváldíjakat nyerjünk vele. Ez a beválogatás azonban elismerése annak, hogy jó filmet, minőségi filmet hoztunk össze. A Post Mortem egyelőre csak fesztiválokon lesz látható, és lesz még pár, ezt megsúgom előre. A horrorfesztiválok szezonja október-novemberben van, a halál hónapjában, Halloween körül. A nagy, amerikai horrorfesztiválokat viszont csak 2021 őszén fogjuk megcélozni.

PestiSracok facebook image

El tudsz menni a fesztiválra?
Tudnék, de nem merek a járványhelyzet miatt. Mivel más lehetőség nincs, ilyenkor az ember behúzódik, mint a középkori pestisjárványok idején.

Korábbi interjúnkban azt mondtad, hogy a spanyolországi Sitgesbe mindenféleképpen el kellene jutnia a filmnek, ahol október közepén tartják a legnevesebb horrorfilmfesztivált. Ez is összejött, mondhatjuk, hogy nagyon jól startolt a film. Mit gondolsz, a kedvező fogadtatásban a jelenlegi járványhelyzettel való áthallások is közrejátszottak? (A Post Mortem története az első világháború és a spanyolnátha-járvány után játszódik egy kísértetjárta magyar faluban – a szerk.)
Sitges a világon a legmenőbb fantasztikus és horrorfilmfesztivál. Ott is bekerült a fő versenyprogramba. Ez volt a nagy álmom az A-kategóriás fesztivál mellett, úgyhogy nagy a boldogság. Remélem, ezek a szép eredmények segíteni fogják a film nemzetközi forgalmazását, mert mégis csak az a fő cél. A latin országokban (spanyolok, olaszok, dél-amerikaiak, mexikóiak) imádják a horrort, a franciák és németek is kedvelik, Ázsiáról nem is beszélve. A horror műfajának konkrét nézőtábora van. Kevés az olyan néző, aki bemenne rá, ha különösebben nem szereti az ilyen típusú filmeket. Bizonyos szorongató időszakokban azonban megugrik a horrorfilm iránti kereslet, és talán a járványhelyzet is ide sorolható. Kell valami film, amelyben kiélhetjük a félelmeinket.



Sok kompromisszumot kellett kötnötök, mert egy magyar film költségvetéséből kellett létrehoznotok egy látványos, nagyszabású filmet. Mennyiben sikerült ezt megvalósítani?

Egy átlagos, kis költségvetésű, amerikai horrorfilm pár szereplővel, mai helyszínekkel, trükkök nélkül általában úgy 1,5–1,8 milliárd forintba kerül. Nekünk ennek a fele állt rendelkezésünkre: a korabeli helyszínek, ruhák, díszletek megteremtésére sok szereplővel, trükkel, számítógépes animációval, akciójelenettel és időigényes kaszkadőrmunkával. Úgy gondolom, hogy mégis sikerült a nagy költségvetésű, amerikai horrorfilm nyújtotta élményt odavarázsolni a vászonra – vérrel, verejtékkel, sok odafigyeléssel és nagy lelkesedéssel. Szegény stábot hajtottam, ahogy tudtam, hogy beleférjünk a 41 napos forgatási időszakba. Szóval remélem, hogy a néző nem fog csalódni, mert a mozijegy áráért sok mindent fog kapni a Post Mortem 115 percében.

Mit gondolsz, mennyire lesz vevő a hazai közönség erre a műfajra?
A horrorfilmnek elvileg adott nézőtábora van itthon is. Nálunk is szívesen nézik a horrort, főleg fiatalok. Ez ugyan nem egy tinihorror, hanem egy hangulatos kísértetfilm. Az biztos, hogy az élvonallal, például az Az című Stephen King-horrorral vagy a Démonok között franchise-zal nehéz felvenni a versenyt, de bízom benne, hogy a magyarsága miatt, a kuriózumsága miatt, és persze a magyar lélek miatt a hazai közönség is venni fogja a lapot. És a post mortem fotózás, azaz a halottfotózás kísértetekkel megfűszerezve egyszerűen érdekes.

Fotó: Szvacsek Attila / Szupermodern Stúdió

Mikor kerül a film a hazai mozikba?
2021 januárjára tervezzük a bemutatót, ha akkor egyáltalán még nyitva lesznek a mozik. Az amerikai filmek egyre-másra halasztják el a bemutatójukat. Még az is lehet, hogy ez minket is érinteni fog. Mert a járvány miatt üres mozikban nem célszerű közönségnek szánt filmet vetíteni.

Min dolgozol most? Milyen munkákat enged a Covid-helyzet?
Tavasszal több olyan reklámmunkám is volt, amelyet home office-ban készítettünk. Érdekes kihívás volt. Jelenleg pedig egy olyan nagyszabású image-film előkészítésén dolgozom, amelyet végig a természetben fogunk forgatni, ha a járványhelyzet nem szól közbe. Új filmterven is törjük már a fejünket munkatársaimmal, Szabó Róbert Csaba íróval és kreatív producertársammal, Hellebrandt Gáborral. Nagyon szeretnénk egy igazi, első világháborús filmet csinálni. De ha arról lenne szó, már megvan a Post Mortem 2. alapsztorija…

Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.