Pesti Srácok

"Szorongató időszakokban megugrik a horrorfilm iránti kereslet" - Bergendy Péterrel, a Post Mortem rendezőjével beszélgettünk

"Szorongató időszakokban megugrik a horrorfilm iránti kereslet" - Bergendy Péterrel, a Post Mortem rendezőjével beszélgettünk

Október 9-én, azaz holnap lesz a világpremierje Bergendy Péter horrorfilmjének, a Post Mortemnek, nem is akárhol, a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál fő versenyprogramjában. A filmrendezőt a premier előtt kérdeztük arról, mit szól ahhoz, hogy a Post Mortem több neves nemzetközi filmes megmérettetésen is részt vesz, és arról is, szerinte mennyire vevő a hazai közönség a horror műfajára.

MÉNES MÁRTA - 061.hu

Óriási dolog, hogy a film kijutott Varsóba. Mit szóltál, mikor megtudtad, hogy a legnagyobbak között versenyezhet a filmed?
Nagyon örültem. Nagyon nagy szó, hogy egy A-kategóriás fesztivál fő versenyprogramjába bekerül egy horrorfilm. Ezt a filmet elsősorban azért készítettük, hogy élvezze és szeresse a közönség, nem feltétlenül azért, hogy fesztiváldíjakat nyerjünk vele. Ez a beválogatás azonban elismerése annak, hogy jó filmet, minőségi filmet hoztunk össze. A Post Mortem egyelőre csak fesztiválokon lesz látható, és lesz még pár, ezt megsúgom előre. A horrorfesztiválok szezonja október-novemberben van, a halál hónapjában, Halloween körül. A nagy, amerikai horrorfesztiválokat viszont csak 2021 őszén fogjuk megcélozni.

PestiSracok facebook image

El tudsz menni a fesztiválra?
Tudnék, de nem merek a járványhelyzet miatt. Mivel más lehetőség nincs, ilyenkor az ember behúzódik, mint a középkori pestisjárványok idején.

Korábbi interjúnkban azt mondtad, hogy a spanyolországi Sitgesbe mindenféleképpen el kellene jutnia a filmnek, ahol október közepén tartják a legnevesebb horrorfilmfesztivált. Ez is összejött, mondhatjuk, hogy nagyon jól startolt a film. Mit gondolsz, a kedvező fogadtatásban a jelenlegi járványhelyzettel való áthallások is közrejátszottak? (A Post Mortem története az első világháború és a spanyolnátha-járvány után játszódik egy kísértetjárta magyar faluban – a szerk.)
Sitges a világon a legmenőbb fantasztikus és horrorfilmfesztivál. Ott is bekerült a fő versenyprogramba. Ez volt a nagy álmom az A-kategóriás fesztivál mellett, úgyhogy nagy a boldogság. Remélem, ezek a szép eredmények segíteni fogják a film nemzetközi forgalmazását, mert mégis csak az a fő cél. A latin országokban (spanyolok, olaszok, dél-amerikaiak, mexikóiak) imádják a horrort, a franciák és németek is kedvelik, Ázsiáról nem is beszélve. A horror műfajának konkrét nézőtábora van. Kevés az olyan néző, aki bemenne rá, ha különösebben nem szereti az ilyen típusú filmeket. Bizonyos szorongató időszakokban azonban megugrik a horrorfilm iránti kereslet, és talán a járványhelyzet is ide sorolható. Kell valami film, amelyben kiélhetjük a félelmeinket.



Sok kompromisszumot kellett kötnötök, mert egy magyar film költségvetéséből kellett létrehoznotok egy látványos, nagyszabású filmet. Mennyiben sikerült ezt megvalósítani?

Egy átlagos, kis költségvetésű, amerikai horrorfilm pár szereplővel, mai helyszínekkel, trükkök nélkül általában úgy 1,5–1,8 milliárd forintba kerül. Nekünk ennek a fele állt rendelkezésünkre: a korabeli helyszínek, ruhák, díszletek megteremtésére sok szereplővel, trükkel, számítógépes animációval, akciójelenettel és időigényes kaszkadőrmunkával. Úgy gondolom, hogy mégis sikerült a nagy költségvetésű, amerikai horrorfilm nyújtotta élményt odavarázsolni a vászonra – vérrel, verejtékkel, sok odafigyeléssel és nagy lelkesedéssel. Szegény stábot hajtottam, ahogy tudtam, hogy beleférjünk a 41 napos forgatási időszakba. Szóval remélem, hogy a néző nem fog csalódni, mert a mozijegy áráért sok mindent fog kapni a Post Mortem 115 percében.

Mit gondolsz, mennyire lesz vevő a hazai közönség erre a műfajra?
A horrorfilmnek elvileg adott nézőtábora van itthon is. Nálunk is szívesen nézik a horrort, főleg fiatalok. Ez ugyan nem egy tinihorror, hanem egy hangulatos kísértetfilm. Az biztos, hogy az élvonallal, például az Az című Stephen King-horrorral vagy a Démonok között franchise-zal nehéz felvenni a versenyt, de bízom benne, hogy a magyarsága miatt, a kuriózumsága miatt, és persze a magyar lélek miatt a hazai közönség is venni fogja a lapot. És a post mortem fotózás, azaz a halottfotózás kísértetekkel megfűszerezve egyszerűen érdekes.

Fotó: Szvacsek Attila / Szupermodern Stúdió

Mikor kerül a film a hazai mozikba?
2021 januárjára tervezzük a bemutatót, ha akkor egyáltalán még nyitva lesznek a mozik. Az amerikai filmek egyre-másra halasztják el a bemutatójukat. Még az is lehet, hogy ez minket is érinteni fog. Mert a járvány miatt üres mozikban nem célszerű közönségnek szánt filmet vetíteni.

Min dolgozol most? Milyen munkákat enged a Covid-helyzet?
Tavasszal több olyan reklámmunkám is volt, amelyet home office-ban készítettünk. Érdekes kihívás volt. Jelenleg pedig egy olyan nagyszabású image-film előkészítésén dolgozom, amelyet végig a természetben fogunk forgatni, ha a járványhelyzet nem szól közbe. Új filmterven is törjük már a fejünket munkatársaimmal, Szabó Róbert Csaba íróval és kreatív producertársammal, Hellebrandt Gáborral. Nagyon szeretnénk egy igazi, első világháborús filmet csinálni. De ha arról lenne szó, már megvan a Post Mortem 2. alapsztorija…

Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.