Pesti Srácok

Elbúcsúztatták Szőcs Gézát

Családja, pályatársai, tisztelői vettek végső búcsút az életének 68. évében elhunyt Szőcs Géza Kossuth-díjas erdélyi magyar költőtől, korábbi kulturális államtitkártól, Orbán Viktor kormányfő kulturális főtanácsadójától szombaton a piliscsabai temetőben.

MTI

Szőcs Géza megtanította, a hatalmat arra kell használni, hogy a legnagyobb dolgokat vigyék vele véghez - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Piliscsabán, a november 5-én elhunyt Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, korábbi kulturális államtitkár, miniszterelnöki kulturális főtanácsadó temetésén. A kormányfő búcsúbeszédében úgy fogalmazott, Szőcs Géza több volt, mint barát, kortárs költő, politikus, tanácsadó, ő mentor, "stratégosz", lelki támasz volt.

PestiSracok facebook image

"Ami nekünk kalandornak vagy fantasztának tűnt, az ő fejében és szívében maga volt a nemzet jövője. (...) Robosztus alkata ellenére inkább könnyednek tűnt, a föld és a gravitáció nem húzta le, nem járt, szinte lebegett" - tette hozzá. Ha igaz az, hogy a magyarok "több történelmet csinálnak, mint amennyit el tudnak fogyasztani", akkor Szőcs Géza "ízig-vérig magyar volt", több ötlete volt ugyanis, mint ahányat elbírt a politika, több szava, mint amennyi a költészetéhez kellett, és több története, mint amennyi a tankönyvekben elfér - fogalmazott Orbán Viktor. Megjegyezte, Szőcs Géza szembeszállt a román és magyar kommunistákkal, a zavaros, átmeneti időkben pedig halk, de súlyos szavú költőként próbált irányt adni.

Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök azt is felelevenítette, hogy 2010-ben, az első kétharmados választási győzelemüknél Szőcs Géza türelmetlenül szorgalmazta a keresztény nemzeti alkotmányt. "Mi csak sejtettük, de ő látta, micsoda viharok várnak ránk, és tudta, csak akkor bírjuk ki, ha kősziklára építjük a házat" - mondta. Négy évvel később, a következő kétharmadnál azt mondta, "eljött az idő, hogy kormányprogrammá emeljük: mi, magyarok nem fogyhatunk el", a kormányzati filozófia középpontjába emelve ezzel a népesedés ügyét - emlékezett vissza Orbán Viktor.

Felidézte a költő életművéből azt is, hogy már 1995-ben sürgette, a magyarság térjen vissza a többgyermekes családmodellhez, különben kénytelen lesz telepeseket behívni. Azt is javasolta, hogy kutassanak fel minden magyart a nagyvilágban, és ha még így sem lennénk elegen, olyanokat kell keresni, akik a leginkább hasonlítanak ránk. "Ha most ideképzelem, egy modern Julianus barátot látok, aki éppen indulófélben van, hogy megkeresse, ami elveszett" - fogalmazott a kormányfő.

Végül 2018-ban - folytatta -, a harmadik kétharmados győzelemnél Szőcs Géza arra vállalkozott, hogy "a magyar géniusz nyomába ered", összegyűjti a magyar találmányokat, víziókat, és a haza szolgálatára bírja a magyar zseniket; "ezt a munkát szakította félbe a halála, és ennek folytatását hagyta ránk". Idézte kulturális főtanácsadója politikai krédóját is, miszerint a magyar nemzet történelmi küldetést teljesít, amely mélyen összefügg a kultúrával. Azt szerette volna, hogy tudásközpont épüljön fel "e keresztúthazában", Kelet és Nyugat, Dél és Észak e sokat látott találkozási pontján. Hitt abban, hogy a magyar a legműveltebb nemzetek egyikévé lesz Európában - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor irigylésre méltónak nevezte Szőcs Géza pályáját és életívét, hozzátéve: "nekünk pedig már csak az maradt, hogy ne felejtsük el egyetlen szavát sem". "Isten veled, kedves barátunk, Géza!" - tette hozzá.

A fiatal költők nevében búcsúzó Korpa Tamás költő, kritikus, szerkesztő azt hangsúlyozta, hogy Szőcs Géza kivételes tehetségű költő volt, aki tálentumait élete során megőrizte, gyarapította, majd nagy hatású verseskönyvek sokaságában tett közkinccsé. Emlékeztetett, hogy

Szőcs Géza tehetségkutató és -támogató szerepére, az Előretolt helyőrség irodalmi mozgalom indulására emlékezett Orbán János Dénes költő, prózaíró, irodalomszervező. Kiemelte: Szőcs Géza legnagyobb tanítása az volt, hogy óvakodjunk mindentől, ami szokványos. A legfontosabb izgalmasnak, érdekesnek, különlegesnek lenni, nem pedig tökéletesnek. A tökéletesség a középszer vágyálma, ők azok, akik a végletekig kimunkált részletekkel próbálják ellensúlyozni a sziporkázó ötletek hiányát - idézte Szőcs Gézát. "Ő maga járt elöl a példával: versei a legfurcsább helyzetekben és legtöbbször percek alatt születtek" - mutatott rá Orbán János Dénes, hozzátéve: nem volt nála elfoglaltabb, zsúfoltabb és bonyolultabb életű honfitársunk.

A család nevében Szőcs Petra költő, rendező, forgatókönyvíró, Szőcs Géza lánya emlékezett. Elmondta, hogy édesapja úgy volt magyar, hogy egyetemes volt, sok emberen segített, és az ellenfeleivel is toleráns volt. "Idő előtti volt ez a távozás. Csináld azt, amit szeretnél, legyél ott, ahol akarsz, akár több helyen is. És amennyire lehet, maradj azért velünk" - búcsúzott Szőcs Petra.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.