Pesti Srácok

Ezentúl május 30. a magyar klasszikus zene napja

Hagyományteremtő szándékkal május 30-án, a néhai Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester születésnapján indítja útjára a magyar klasszikus zene napja elnevezésű programsorozatát a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok, bevonva az ország számos együttesét és oktatási intézményét.

061.hu

Idén öt éve annak, hogy elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója, az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb hatású magyar művésze. „A Zeneakadémia tanára volt, hallgatóinkkal nemcsak mesterkurzusokon foglalkozott, hanem karmesterként a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát is vezényelte. Megható volt, ahogyan át akarta adni a tudását. Fizikai mivoltában nincs velünk, de emléke, művészete az évek múltával sem halványul” – hangsúlyozta Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a Nemzeti Filharmonikusokkal közös szervezésben megvalósuló egész napos program alapítása alkalmából.

PestiSracok facebook image

„A Nemzeti Filharmonikus Zenekar név hallatán mindenkinek a legmagasabb művészi színvonal jut eszébe. Kocsis Zoltán főzeneigazgató 1997-től kezdett dolgozni a Zenekarral. Az ő tehetségének, kíméletlen maximalizmusának gyümölcse ez a minőség. Emléke arra kötelez bennünket, hogy bemutassuk, a magyar klasszikus zene és a magyar zenei tehetség valódi zenei nagyhatalommá teszi Magyarországot” – tette hozzá Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója.

A két szervező számít a zeneiskolák és zenei felsőoktatási intézmények fiatal tehetségeinek, azaz a klasszikus muzsikálás hazai utánpótlásának bemutatkozására, valamint akár új művek premierjére is. Céljuk, hogy megismerhessük a hazai klasszikus zene ifjú nemzedékét. Ezért felkérték az ország zenekarait és zeneiskoláit, hogy vegyenek részt ebben a programban, elsősorban magyar műveket tartalmazó programokkal, és ha tehetik – tekintettel a pandémiás helyzetre –, saját városaikban készítsenek felvételeket erről.

Az elkészült előadásokat a Filharmonikusok és a Zeneakadémia online közvetíti május 30-án, vagy az azt megelőző napokban. Eddig országszerte közel húsz zeneiskola és számos elismert együttes jelezte részvételi szándékát. Műsorterveikben Bartók és Kodály mellett kortárs magyar szerzők művei is helyet kaptak.

Kocsis Zoltán a vidéki komolyzenei együttesek közül számos zenekarral dolgozott együtt. A születésnapján hallhatjuk majd – többek között –a Budapesti Fesztiválzenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar mellett a Győri Filharmonikusok, a Pannon Filharmonikusok, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar muzsikusait és együtteseit. Az ünnep alkalmából a nemzet jeles karmesterei szólalnak meg, mesélnek művészi és baráti kapcsolatukról Kocsis Zoltánnal, és hallhatjuk muzsikus barátainak gondolatait a zenei művek előadása előtt.

A május 30-i események záró koncertje a Nemzeti Filharmonikus Zenekar fellépése lesz a Zeneakadémia Nagytermében, Madaras Gergely vezényletével, Devich Gergely csellóművész közreműködésével. A műsorban szerepel Fekete Gyula Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerzőnek, a Zeneakadémia rektorhelyettesének és tanszékvezetőjének új kompozíciója, valamint Erkel Ünnepi nyitánya, Bartók–Serly Brácsaversenye (cselló átirat), Dohnányi Szimfonikus percek című darabja, Kodálytól a Galántai táncok és Liszt második magyar rapszódiája.

A kezdeményezés hosszú távú célja, hogy új magyar klasszikus zenei művek szülessenek. A szervezők reménye szerint a csatlakozó zenekarok és intézmények támogatásra pályázhatnak majd ezek megrendeléséhez a 2022-es évre. Az új művek bemutatását szolgáló támogatásról, a csatlakozás részletes feltételeiről várhatóan 2021 júniusától áll rendelkezésre bővebb információ.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.