Megújult Idrisz Baba Türbéje Pécsett
Az utóbbi hónapokban folyt renoválási és revitalizációs munkálatok befejeztével megújult formában lesz látogatható Idrisz Baba Türbéje Pécsett. A síremlék megújítását a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány végezte el a műemléket gondozó NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. hozzájárulásával. A pécsi Rókusdombon álló épített örökség a járványhelyzet elmúltával immáron rendes nyitvatartási időben várhatja majd a látogatókat.
061.hu
A pécsi Idrisz Baba Türbe állagmegóvással, valamint az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült munkálatait a NÖF Nonprofit Kft. (NÖF) végzi - többek között növénymentestették a Türbe tetejét, beüzemelték a napelemes szökőkutakat, feltöltötték a Türbe körüli utat kaviccsal, szegélyek alakítottak ki – sorolja a NÖF által korábban már elvégzett munkálatokat Glázer Tamás, a NÖF ügyvezető igazgatója.
A fent említett munkálatokon túl, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány tavaly határozott úgy, hogy az állagmegóvás és a könnyebb látogathatóság biztosítása érdekében napirendjére veszi az Idrisz Baba Türbéjének megújítását. Az utóbbi hónapokban zajlott munkálatok alatt sor került a tetőhéj szerkezetének takarítására, javítására, pótlására és impregnálására; a kő- és fémkerítés felújítására; az elektromos áram telken belüli elvezetésére az épületig, a türbe körül három oldalról szórt hangulatvilágítás telepítésére, valamint webkamera és távoli megfigyelő rendszer kiépítésére – mondta Kakas Zsófia, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója.
A beruházás fő mozgatórugója az volt, hogy a korábbinál könnyebben tegye látogathatóvá a Türbét a hazai és külföldi közönség számára. A jelenlegi járványhelyzet miatt azonban a pécsi műemlék – Gül Baba Türbéjéhez hasonlóan – egyelőre zárva tart, az alapítvány és a műemlék kezelője is reméli, hogy a megújult épület megnyitására minél előbb sor kerülhet.
Idrisz Baba egy, a XVI. században Pécsett élt és eltemetett muszlim veli, azaz szent életű ember volt. Akárcsak a Budán nyugvó Gül Baba, Idrisz Baba is a hódító török seregekkel érkezett magyar földre. Származásáról keveset tudunk, feltételezések szerint a balkáni, török uralom alatt lévő területekről települt át Pécs városába. Annyit biztosan tudunk, hogy szoros barátság fűzte Telli Haszan boszniai pasához. Az Oszmán Birodalomban nagy tisztelet övezte alakját, amit nemcsak vallásosságának köszönhetett, hanem a legendák szerint kivételes gyógyító képességekkel is rendelkezett. A muszlim világban azóta is közbenjáróként tisztelik, és ezáltal a pécsi türbe is fontos helyen szerepel a nagy becsben álló európai muzulmán műemlékek körében.
A pécsi Rókusdomb déli lejtőjén a török hódoltság idején török temető helyezkedett el, így ide temették Idrisz Babát is: 1591-ben terméskőből sírboltot építettek számára, tetejét kupolával fedték le. A szúfi tanításnak megfelelően a türbe alapja nyolcszögletű, bejárata a Mekkával ellentétes oldalon található. Ahogy a korabeli oszmán építészet számos emlékén, úgy Idrisz Baba Türbéjén is szamárhátíves ablakok találhatók, a bejáratot csúcsíves záródású gótikus kőkeret szegélyezi. Bár a kupola zsindelyes fedése később került a helyére, az épület homlokzata eredeti, a vakolatlan terméskövek a hazai török építészet egyik fontos fennmaradó emlékét képezik.
Ahogy Gül Baba Türbéje, úgy a török hódoltság után ez a türbe is a jezsuitákhoz került, akik a közelben működő pestiskórház kápolnájává alakították át és Szent Rókusról, a pestisesek védőszentjéről nevezték el. Innen származik a domb jelenlegi elnevezése is. Részletes feltárására és első műemléki szemléletű felújítására 1912-ben került sor, mai alakját pedig egy 1961-as felújítás során nyerte el. Csak ekkor alakították vissza az épületet Türbévé, azután, hogy felnyitották Idrisz Baba sziklába vájt sírhelyét és megtalálták benne a Mekka felé nyugalomra helyezett maradványait.
