Már megcsodálható az Apponyi Albertről készült, restaurált festmény a Magyar Nemzeti Múzeumban
Elkészült a restaurálása, így péntektől már a nagyközönség is láthatja a Magyar Nemzeti Múzeum kamaratárlatán az Apponyi Albertről (1846-1933) készült festményt, amely a híres szónokot az Országház pulpitusán ábrázolja.
MTI
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kamaratárlat megnyitóján kiemelte: ünnepnap, ha egy műtárgy állapota, helyzete, jelentősége megváltozik. Mint mondta,
Apponyi Albert kiemelt helyet foglal el a magyar közemlékezetben, alakja főként a Trianonhoz kapcsolódó eseményekről ismert. Ő volt az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője.
A festmény restaurálásának és díszkeret-rekonstrukciójának ötlete 2020-ban, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójához közeledve merült fel. Megvalósulását a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) támogatása és a Trianon Kutató Intézet Közhasznú Alapítvány közreműködése tett lehetővé. A kép Országh Borbála festő-restaurátor művész, a díszkeret a Tokaji Képkeret Kft. munkáját dicséri.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kép története, akár a keletkezéstörténete, akár akit ábrázol vagy a restaurálás folyamata, történelmünk szakaszosságát, megtörtségét, de a mindig újrakezdeni akarás és az érték megőrzésének akarását jelképezi. A magyar közemlékezetben gróf Apponyi Albertről a legismertebb adat, hogy az első világháborút lezáró párizsi béketárgyalásokon a magyar delegáció vezetőjeként, 1920. január 16-án a magyar félnek előző napon átadott békefeltételekre reagálva, francia nyelven elmondott beszéddel válaszolt, amelyet utána összefoglalt angolul és olaszul is. A trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján ismét nagy figyelem irányult a híres beszédre, számos helyen idézték, színházi előadásnak is részévé vált.
Az Országgyűlés 1961-ben átadott két festményt a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának. Az egyik festmény Apponyi Albertet ábrázolja, amint egy szónoki pulpituson áll. A keret nélküli, felül csúcsíves záródású képet, melyen kisebb sérülések és több lyuk is volt, a szignatúra alapján Veress Zoltán (1868-1935) festette. A kép mellett látszó faldekoráció és származás helye arra utalt, hogy a festmény egykor az Országház épületében függött. Egy évvel ezelőtt mindössze ennyit tudtak a festményről, a hozzá kapcsolódó kutatásban pedig egyre több mindenre derült fény a kép megrendeléséről, elhelyezéséről és témájáról. A források alapján a festményt a Magyar Külügyi Társaság készíttette egykori elnökéről, aki az 1920. évi alapításától haláláig töltötte be ezt a tisztséget. A festményen azt a pillanatot örökítette meg a festő, amikor Apponyi Albert az Országgyűlés képviselőházának pulpitusáról mond köszönetet a 85. születésnapján kapott méltatásokért 1931-ben.
Apponyi Albert születésének 175. és a trianoni békeszerződés 101. évfordulóján így nemcsak a restaurált festményt és rekonstruált díszkeretét tudják bemutatni, hanem azt a múzeumi szakmai munkát is, amely feltárja a műtárgyak gazdag kulturális kapcsolatrendszerét és történetét.
Fotó: MTI/Mónus Márton
