Pesti Srácok

Jankovics Marcellre emlékezik a Magyar Mozgókép Fesztivál

Jankovics Marcellre emlékezik és a magyar filmgyártás 120 éves jubileumára irányítja a figyelmet a Magyar Mozgókép Fesztivál, amely szombatig várja az érdeklődőket a Veszprém-Balaton régióban.

MTI

A veszprémi Szentháromság téren csütörtökön vetítették az Oscar-jelölt Sisyphust, a cannes-i Arany Pálmás Küzdőket és a János vitézt, felújítva. Káel Csaba kormánybiztos a jubileumi év programjait ismertette, köztük a Nagylátószög címmel, hamarosan nyíló nagyívű kiállítást - közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken.

PestiSracok facebook image

- idézi a közlemény Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos szavait.

A 120 éves a magyar film jubileumi projektek bemutatására a Nemzeti Filmintézet egyedülálló honlapot indított, ahol többek között 120 év/120 kép címmel érdekességek tekinthetők meg az NFI Filmarchívum igazgatóság gyűjteményéből. 120 Most Wanted címmel megismertetik azt a 120 elveszett vagy csak töredékesen ránk maradt alkotást, melyeket a filmtörténészek a legjobban keresnek. A Nemzetközi Mozgóképes Hungarika Kutatási Program résztvevői azon dolgoznak, hogy a magyar és magyar vonatkozású filmtörténeti örökséget felkutassák, hozzáférhetővé tegyék és lehetőség szerint hazahozzák. Kiemelt cél a fiatal generáció minőségi filmfogyasztásának elősegítése is.

Az Alapfilmek filmtörténeti weboldal és az erre épülő Klassz oktatási és ifjúsági program sokrétű segédanyagokat kínál a filmek felhasználására az oktatásban. Újdonság, hogy 2021. szeptemberétől a filmek egy része ingyenesen megtekinthető lesz az iskolákban. A jubileumi évben indított, első Magyar Mozgókép Fesztivál mellett az év kiemelt eseménye a Nemzeti Filmintézet szakmai közreműködésével a Ludwig Múzeumban július 23-án Nagylátószög. 120 éves a magyar film címmel nyíló kiállítás, amely áttekintést nyújt a magyar mozgókép történetéről a kezdetektől napjainkig.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)