Pesti Srácok

A fővárosi fejlesztéseket is bemutatják a Művészetek Völgyében

A Művészetek Völgyében is bemutatják azt a fejlődést, amelyen a főváros az elmúlt évtizedben keresztülment - mondta a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára pénteken Kapolcson, a 30. Művészetek Völgye megnyitóján.

MTI

Schneller Domonkos emlékeztetett: három évvel ezelőtt hozták létre a fesztiválon a Pest-Buda udvart, ahol a Budapestről érkező fesztiválozókhoz szólva olyan témákkal foglalkoznak, amelyekkel a hétköznapokban nem biztos, hogy van lehetőség. Hangsúlyozta: az elmúlt évtizedben a magánberuházásokat nem számolva 2200 milliárd forint értékben zajlottak fejlesztések Budapesten.

PestiSracok facebook image

Az idei Művészetek Völgyén udvarukban arról is rendeznek kerekasztal-beszélgetést, hogy van-e szüksége a budapestieknek új Duna-hídra, ha igen, akkor hányra, és milyen sorrendben valósítsák meg azokat. Téma lesz még Budapest zöldfelületeinek helyzete - a Csepel-szigeten ötven éve először alakítanak ki 30 hektárt meghaladó közparkot Budapesten -, valamint a kerékpáros-autós együttélés is - tette hozzá a helyettes államtitkár.

A három befogadó település - Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend polgármestereinek köszöntője után Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program kormánybiztosa a fesztivál közösségépítő szerepéről beszélt. Hangsúlyozta: a kultúra nem csak szabadidős tevékenységet jelent, hanem munkahelyeket képes teremteni, családokat, vállalkozásokat tud eltartani, arcélt, identitást ad a régióknak, és erősíti a helyi közösségek összetartását.

A fesztivált 24 évig vezető Márta István felelevenítette: 1989-ben Kapolcsi Művészeti napok néven indultak a programok, majd sorra kapcsolódtak a környező települések, és 1996-ban nevezték el a rendezvényt Művészetek Völgyének. A látogatói csúcsot 2007-ben 260 ezer vendéggel érték el, a következő évben azonban Kapolcsra korlátozódott, 2009-ben pedig "gyakorlatilag megszűnt" a fesztivál - idézte fel. Kiemelte: 2010-ben Szőcs Géza akkori szakállamtitkár segítségével élesztették újra a programokat, és vezették be az udvarok rendszerét, 2014-től pedig tulajdonosi szerkezetváltás történt. Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye főszervezője kiemelte: a jubileum alkalmával nemcsak a harmincéves fesztivált, hanem a pandémiás időszakot követően a kultúra és a családok találkozását is ünneplik.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.