Pesti Srácok

A Post Mortemet nevezi Magyarország az Oscarra

Bergendy Péter Post Mortem című filmje képviseli Magyarországot a 94. Oscar-versenyben a nemzetközi film kategóriában - közölte szerdán a Nemzeti Filmintézet (NFI). A rendezővel a film világpremierje előtt készített interjút a 061.hu, melyet ITT olvashatnak.

MTI

Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 94. alkalommal átadandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2021. január 1. és 2021. december 31. között mutatnak be az adott országban. A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a NFI Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba, Kálmán András és Pesti Ákos, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi igazgatója, Deák Kristóf filmrendező és Novák Emil operatőr vett részt. A héttagú bizottság mintegy 20 idei magyar mozifilm közül választotta ki a Post Mortemet.

PestiSracok facebook image

A Bergendy Péter rendezésében készült horrorfilm világpremierje tavaly ősszel volt a varsói nemzetközi filmfesztiválon, azóta 26 fesztiválra hívták meg, köztük a világ legnagyobb presztízsű horrorfilm-seregszemléire, a spanyolországi Sitgesbe és a londoni FrightFestre.

A Nemzeti Filmintézet a Post Mortem külföldi forgalmazási jogait francia, olasz, német, lengyel, osztrák, svájci, szlovák forgalmazóknak értékesítette Európában. Dél-Koreára, Délkelet-Ázsiára - köztük Vietnámra, Indonéziára, Hongkongra, Malajziára -, Indiára, a latin-amerikai országokra, az Egyesült Államokra és Kanadára is megvásárolták helyi forgalmazók, ennek köszönhetően világszerte látható lesz a magyar horrorfilm.

Az első világháború és a spanyolnáthajárvány pusztítása után, 1918 fagyos telén Tomás, a fiatal vándorfotós abból próbál megélni, hogy halottak utolsó fényképét készíti el a családjuk körében. Egy tízéves kislány hívására eljut egy kis faluba, ahol szokatlanul sok munkája akad, és egyre több természetfeletti jelenséggel találkozik. A kísértetek közölni akarnak vele valamit, és ő elhatározza, hogy kideríti, mi a céljuk - áll a közleményben. A magyar filmekben ritka digitális látványelemeket is felhasználó Post Mortem 524 snittjében van számítógépes trükk, melyek Benyó Zoltán VFX supervisor vezetésével 10 hónapig készültek. A maszkmester Hámori Dániel volt, a kaszkadőröket Kósa László kaszkadőrszakértő irányította.

-fogalmazott a 061.hu-nak adott interjúban Bergendy Péter, melyet teljes egészében ITT olvashat!

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült mozifilm főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina, mellettük Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Ladányi Andrea és Reviczky Gábor látható.

Az operatőri munkáért Nagy András, a vágásért Király István, a hangért Balázs Gábor felelt, a díszleteket Hujber Balázs, a jelmezeket Breckl János tervezte, a zenét Pacsay Attila szerezte. A forgatókönyvíró Zánkay Piros, a történet Bergendy Péter rendező és Hellebrandt Gábor kreatív producer munkája. Nyáron, az első Magyar Mozgókép Díjak zsűrije a legtöbb kategóriájában - operatőr, vágó, látvány, maszk - a Post Mortem alkotóit díjazta.

A hazai moziközönség az InterCom forgalmazásában országszerte október 28-tól láthatja a Post Mortemet, amely a Szupermodern Stúdió gyártásában készült, producere Lajos Tamás és Köves Ábel.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.