Pesti Srácok

A százéves Francoise Gilot előtt tiszteleg a Várfok Galéria kettős kiállítása

Kiállítással tiszteleg Francoise Gilot előtt a francia festő századik születésnapján a budapesti Várfok Galéria szombattól; a retrospektív jellegű tárlatot egy Francoise Gilot és Rozsda Endre barátságát megidéző kiállítás egészíti a Várfok Project Roomban.

061.hu

A Várfok Galéria 2000 óta képviseli a közép-európai régióban Francoise Gilot-t - emlékeztetett a kettős kiállítás csütörtöki sajtóbemutatóján Kovács Krisztina, a galéria művészeti vezetője, hozzátéve: a budapesti centenáriumi tárlatra Gilot New York-i műterméből is érkeztek képek, csakúgy, mint számos magángyűjtőtől. Szombaton így egy valóban retrospektív jellegű, az életpályáról teljes képet adó tárlat nyílik a nagyközönség előtt a Várfok utcában - hangsúlyozta a művészettörténész.

PestiSracok facebook image

Kovács Krisztina felidézte:

Francoise Gilot-ra sokáig csupán "Picasso múzsájaként" tekintettek, de munkái mára bekerültek a világ legnagyobb múzeumaiba, a Sotheby's egyik idei aukcióján pedig már 1 millió eurónál is magasabb áron kelt el egy festménye.

A Gilot100 kiállításra belépőket Robert Capa Francoise Gilot-ról és Pablo Picassóról készített emblematikus fotója fogadja, majd a tárlat visszatekint egészen az 1930-as évekig, a festőnő fiatalkorába. Francois Gilot kapcsolata tíz évig tartott Picassóval, ez idő alatt a Rozsda Endre után több neves mesterrel, például Georges Braque-kal és Henri Matisse-szal is megismerkedő, fiatal művész igyekezett megtartani saját "hangját" - mondta el Kovács Krisztina, kiemelve ebből a korszakból Gilot itt látható egyik korai litográfiáját. Mint hozzáfűzte, 1953-tól Francoise Gilot lett "az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót", ami a következő évtizedben erősen rányomta a bélyegét életére és pályafutására is, Picasso ugyanis igyekezett teljesen ellehetetleníteni egykori szerelme érvényesülését.

A hatvanas évekre Gilot egyre inkább elengedte a szigorú vonalvezetést, formái lágyultak, líraibbá váltak. Ekkor készült egyik legnagyobb szabású műcsoportja, a Labirintus-sorozat is, amelyben az őt ért traumákat is igyekezett feldolgozni. Francoise Gilot számára idővel egyre fontosabbak lettek a színek is, Keleti város I-II. című képei Matisse színkezelésének hatását mutatják, ám közben a fekete és a fehér erős kontrasztjára építő tusrajzokat is alkotott az ekkora az Egyesült Államokba költöző festő.

Ázsiai utazásai inspirálták Francoise Gilot nyolcvanas években készített, keret nélküli, "lebegő festményeit", a 2000-es éveket pedig több csendélet és a Bolygó-sorozat néhány darabja reprezentálja a Várfok Galéria kiállításán. Az utca szemközti oldalán található Várfok Project Room tárlata Francoise Gilot és Rozsda Endre barátságát idézi meg. Kovács Krisztina elmondása szerint Gilot 18 évesen találkozott először Rozsda munkáival, majd rövidesen személyesen is megismerkedett a rá nagy hatást gyakorló magyar festővel. Személyes találkozásukból mély barátság született, Francoise Gilot sokat tanult Rozsda Endrétől, akinek számára ő is inspirációt jelentett - emlékeztetett Kovács Krisztina.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.