Pesti Srácok

Siketlimpikonok dicsőségfala a belvárosi Olimpia Parkban

Siketlimpikonok dicsőségfala a belvárosi Olimpia Parkban

Belváros Önkormányzata az Olimpiai parkot 2014-ben teljes körűen, igazi közösségi térként újította meg. Az olimpiai gondolat jegyében dicsőségfalat hoztak itt létre, amely az aranyérmes olimpiai bajnokoknak állít emléket. A nyári olimpikonok dicsőségfala mellett 2016-ban avatták fel a Paralimpikonok Falát, majd 2019-ben az első téli olimpiai éremmel bővítették az ötkarikás játékok emlékhelyét. A bajnokok előtti tiszteletadás kiteljesítésére Böröcz László országgyűlési képviselő, Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő és Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere együttműködésbe kezdtek, amelynek eredményeképpen kedden bejelentették, hogy 2022-ben a Magyar Siketsport Napján immár a siketlimpiai bajnokok nevét is olvashatjuk majd az Olimpia parkban.

061.hu

A Siketlimpia négyévente, az olimpiát követő évben kerül megrendezésre, nyári és téli változata is van.Jelmondata: Per ludos aequalitas, azaz Játékokkal az egyenlőségért. A megmérettetésen résztvevők csak a természetes hallásmaradványukat használhatják, nem viselhetnek hallókészüléket vagy egyéb segédeszközöket. A sportolók siketségéhez alkalmazkodva a futballbírók zászlót lengetnek síp helyett, más sportágakban a startpisztolyt fényjelek helyettesítik. A nézők is jelelve éljeneznek és tapsolnak. A legelső Siketlimpia, az 1924. évi párizsi játékok óta mindig volt magyar résztvevője a megmérettetésnek. Magyarország a siketek ötkarikás játékának történetében összesen 53 aranyérmet szerzett úszás, asztalitenisz, vízilabda, atlétika, sportlövészet és tenisz sportágakban.

PestiSracok facebook image

Böröcz László több szempontból is közel érezte magához a Siketlimpikonok Falának ügyét. Egyrészt, az országgyűlési munkássága során közelebbi ismeretségbe került a fogyatékosságügyet elhivatottan képviselő Tapolczai Gergellyel és munkásságával, így készséggel közreműködött az általa is kiemelten fontosnak tartott tiszteletadás megvalósításában. Másrészt, egykori V. kerületi képviselőként és alpolgármesterként is már szívügye volt az aktív életmód előmozdítása – akár az ifjú sporttehetségek ösztöndíjprogramjának bevezetése vagy a V.30 Belvárosi Sportközpont megvalósítása által –, amiben a példaképállítás is a motiválás elengedhetetlen része.

– hangsúlyozta Böröcz László országgyűlési képviselő.

A Siketlimpikonok Falának hamarosan otthont adó V. kerület polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter örömmel fogadta a kezdeményezést a siket sportkiválóságok előtti tisztelgésre.

– mondta el Szentgyörgyvölgyi Péter a belvárosiak polgármestere.

Tapolczai Gergely, a Siketlimpikonok Falának ötletgazdája a sikeres együttműködésről így nyilatkozott: „Az Olimpiai Játékok után a Siketlimpia a második legrégebbi olimpiai jellegű sportesemény. Az első ilyen sporteseményt még Nemzetközi Csendes Játékok néven szervezték 1924-ben, amelyet 1967-től Siketek Világjátékára neveztek át. 1955-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismerte a Nemzetközi Siketlimpiai Bizottságot, mint olimpiai státuszú nemzetközi szövetséget. A NOB jóváhagyásával 2001-től már Siketlimpiának nevezhetjük a világ legfontosabb és legnagyobb siketsport eseményét.

A siket sportolóink 1924 óta 6 sportágban összesen 53 aranyérmet szereztek, a legsikeresebb sportágaink eddig az asztalitenisz és az úszás voltak. 2022 májusában kerül sor a XXIV. Nyári Siketlimpiára, Brazíiliában, 2024-ben pedig a siketsport a Siketlimpiai Játékok 100 éves évfordulóját ünnepli. Öt éve fogadta el a Magyar Országgyűlés a Magyar Siketsport Napjáról szóló határozatot, melyről a Magyar Parasport Napjával és Magyar Diáksport Napjával együtt emlékezünk meg ilyenkor. Most elérkezettnek láttam az időt arra, hogy megkeressem Szentgyörgyvölgyi Péter Polgármester Urat és Böröcz László képviselőtársamat. Mindketten teljesen nyitottak voltak a javaslatomra, teljes körű együttműködésükről biztosítottak. Ezúton is köszönöm nekik, hogy az Olimpikonok és a Paralimpikonok Fala után nemsokára láthatjuk a Siketlimpikonok Falát is, méltóképpen megemlékezve siketlimpiai bajnokainkról.”

Fotók: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.