"Egy szólista mindenhol kell" - Tátrai Tibor 70 éves

Ma ünnepli 70. születésnapját Tátrai Tibor. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas rockzenésszel - aki több mint fél évszázados pályafutása során a hard rock, a rhythm and blues, a progresszív rock és a latin akusztikus gitárzene területén is maradandót alkotott - tavaly ilyenkor, Kossuth-díja átvétele után beszélgettünk, összeállításunkban ebből az interjúból is idézünk. A gitáros legenda azóta új bandájával, a godfater-rel készül június 2-ai koncertjére, amely a Barba Negraban lesz, de a friss formáció a paksi Gastroblues Fesztiválon is fellép majd. "Tibusz" közben bárhol felbukkanhat - a Random Tripen, Charlie, Jamie Winchester, vagy akár Vitáris Iván oldalán, mint mondja, szerencséje van, mert szólistaként mindenhol szükség van rá.

MM - 061.hu

"A leghitelesebb igazodási pont vagy a magyar rockéletben"

- írja egy rajongója Tátrai Tibor Facebook-oldalán, és nem is kell ennél találóbb megfogalmazás. Tátrai Tibor a legnagyobbtól tanult, hogy a legnagyobbá válhasson, ökölvívói pályafutásáról ugyanis Radics Béla elképesztő gitározása térítette le. Amikor meghallotta "R.B. kapitányt" játszani a Danuvia Művelődési Házban, a zenélést választotta hivatásának. Radics "gitárhordozója", a Sakk-Matt együttes roadja lett, közben rengeteget gyakorolt saját hangszerén.

Első zenekara, az 1969-ben alapított Kárpátia repertoárja a Shadows-tól a Cream-en, Jimi Hendrixen át a Black Sabbath-ig terjedt. Innen került egy év után a Tűzkerék együttesbe, ahol a legendás "R.B. Kapitány" hagyta érvényesülni a színpadon, megízlelhette, milyen a siker, és rengeteget tanult a talán legnagyobb magyar gitárostól.

Erről az időszakról így mesélt a nekünk adott interjúban Tibusz:

"A Syrius zenéjében minden létező hang és harmónia megvolt"

Tibusz rövid időre a popzenét játszó Juventushoz került, ahol megírta első saját, kislemezre is felkerült dalát. Innen csábította őt az ausztráliai turnéról visszatért Syriusba Orszáczky Miklós, ugyanis a fúziós zenét világszínvonalon játszó együttest visszavárták a távoli kontinensre, de egy gitárossal kiegészülve. Az itt töltött időszak Tátrai számára, ahogy később mondta, felért az egyetemmel, ahol professzorok muzsikáltak. Szavai szerint

A zenekart végül nem engedték vissza Ausztráliába, ezért több tag is távozott. Az új hangzás már nem tetszett Tátrainak, aki 1973-tól a Török Ádám vezette Minivel muzsikált. Idővel megkereste a soul-dalokat játszó Olympia énekesét, Horváth Charlie-t, hogy szívesen csatlakozna, ám nem sokkal később őt és Charlie-t is hívta a "kölyök" Generál helyébe lépő "új-Generál". Friss, funkys zenéjük nagyon kapós lett külföldön, de idehaza csak a Zenegép című számuk lett igazi siker. A viszonylagos kudarc kedvét szegte, külföldön "vendéglátózni" nem akart, ezért egy ideig redőnyösként dolgozott, mert akkoriban alapított családot.

Tátrai 1979-től Frenreisz Károly mellett az Új Skorpióval koncertezett itthon és külföldön, majd 1983-tól - előbb vendégként - a Hobo Blues Bandben szaggatta a húrokat, így a HBB Vadászatcímű nagyhatású dupla albumán is, amelyet minden idők egyik legjelentősebb magyar konceptalbumának tartanak. A kultikus albumról az azóta elhunyt Póka Egonnal beszélgettünk 2019-ben, aki így fogalmazott Tátrairól:

1985-től a Tátrai-Török Tandemben zenélt, ettől az időszaktól kezdve egyszerre több együttesnek is tagja hosszabb-rövidebb ideig. Saját zenekarát 1987-ben hozta létre, a Tátrai Band Charlie csatlakozása után, a kilencvenes évek elején jutott a csúcsra olyan slágerekkel, mint a New York, New York, az Utazás az ismeretlenbe vagy a Hajnali szél.

2000-ben Szűcs Antal Gáborral létrehozta a Latin Duót, amely dallamos, ritmusos zenét játszik. Tíz év szünet után 2011-ben életre kelt korábbi supergroupja, a rock örömzenét játszó Boom Boom, Hendrix-feldolgozásokkal lépett fel a Magyar Atom, dzsesszes programmal a Tátrai Trend nevű formációja, 2011-től trióban zenélt Babos Gyulával és László Attilával. Számos népszerű együttes koncertjén lépett, lép fel vendégművészként, szívesen játszik együtt a fiatalokkal, így például a godfater. együttesben, amelyet az idén év elején alapított.

"A közönség velünk öregszik, megmarad az ízlésük"

Arról, hogy könnyebb-e ma rockzenésznek lenni, mint harminc éve, a gitáros így vélekedik: "Az a szép az egészben, hogy a környezetemben a régi kollégák ugyanúgy aktívan játszanak, mint anno. Muzsikálnak, mert továbbra is van rájuk igény. Hál’isten, a közönség velünk öregszik, és megmarad az ízlésük, vagy legalábbis úgy változik, ahogyan a miénk, így meg tudunk maradni egymásnak. Az is jó, hogy ez az ízlés atyáról fiúra száll. Sok olyan fiatal barátom van, akik azért lettek gitárosok, mert az édesapjuk azokat a bandákat hallgatta, amikben én gitároztam. Ez volt az egyik csáberő, hogy zenészek legyenek. Ez szívet melengető érzés. Ilyenkor érzem igazán, hogy nem hiábavaló, amit csinálok, nem fecséreltem el az életemet valami hülyeségre, hanem tényleg van, amire büszke lehetek."

Tátrai Tibor az utánpótlást illetően nyugodt, mint mondja, folyamatosan bújnak elő a "kis fiatal ördögfiókák", akikben benne van a tudás iránti vágy, "elindítanak a youtube-on egy videót, és megpróbálják levenni, amit ott látnak. A természetes vágy a művészethez, ez óriási dolog", fogalmaz.

A fél évszázada a pályán lévő zenész folyamatos jelenlétéhez nem csak a tehetsége és a szorgalma kellett, hanem a progresszió, akár a zenét, akár a hozzáállását illetően: Tibusz halad a korral, előrenéz, körülveszi magát fiatalokkal. "Aki úgy született, hogy megadta neki a sors, hogy jó zenész lett, és érdekli a muzsika, az ment előre. Ha valaki nagy sikereket ér el, akkor azt igyekszik megtartani, megfogni, ráülni, és birtokolni. Ezt nagyon nehéz elengedni, ezért van az, hogy egy-egy zenész a korábbi sikerei után fut. Azért ehhez hozzátartozik, hogy nekem, mint szólistának könnyebb a sorsom, mert egy szólista mindenhol kell. Ez is volt az én karmám, hogy szólistaként, mint egy kis kolibri, röppentem bibéről bibére" - fogalmazott a témával kapcsolatban a legendás gitáros.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula