Blokád: hiteles, szellemes és izgalmas film született Antall Józsefről

Izgalmas, hiteles, nem utolsósorban edukatív, mégsem példázatos alkotás született egy filmes nyelven korábban nem megfogalmazott időszakról. A Blokád a rendszerváltás első nagyjátékfilmes feldolgozása, amely Antall József személyes történetén keresztül teszi átélhetővé e politikai szempontból igen törékeny időszakot, és hozza közelebb a nézőhöz Antall József személyiségét, rajzolja meg a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnök korábban gyakorta eltorzított, vagy kevésbé pontosan felskiccelt portréját. Az október 20-tól látható, hiánypótló film egyszerre politikai krimi, dráma, életrajzi film és dokumentumfilm, amely Köbli Norbert kiváló forgatókönyvéből, fantasztikus színészi játékkal dolgozik. Az utóbbi évek egyik legjobb magyar filmje. Kritika.

MM - 061.hu

A Blokád elsőként vállalkozik arra, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország első, nagy horderejű válságából, a taxisblokádból kiindulva feldolgozza Antall József életét és küzdelmét a demokráciáért. A rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnökét, aki fél évvel beiktatása után élete talán legnehezebb próbatétele előtt áll, magára maradtan, frissen műtve, egy kórteremben. A film nemcsak a taxisblokád négy napjának krónikája: a kulisszák mögötti küzdelmekbe, alkukba, és a válságot kezelő miniszterelnök magánéletébe is bepillantást enged.

A taxisblokád 1990. október 25-én robbant ki és bénította le négy napra az országot Antall József Gorbacsovval való sikertelen tárgyalása után. Az oroszok elzárták a Magyarországra érkező kőolajvezetéket, az országban súlyos olajválság alakult ki, a kormány pedig úgy döntött, hogy piaci áron, 60 százalékkal drágábban, literenként ötvenhat forintért adja a benzint. A taxisok és fuvarosok ezen felzúdulva hidakat, utakat zártak le, blokád alá vonták a nagyvárosokat, igyekeztek megbénítani az országot. Az ellenzék melléjük állt és forradalomra buzdított. A köztársasági elnök, a sajtó, a közhangulat velük szimpatizált, a karhatalom pedig magára hagyta a népszerűtlen intézkedések miatt népszerűtlen kormányt.

A film két idősíkon - 1956 és 1990 - játszódik. A fiatal Antall Józsefet ifj. Vidnyánszky Attila formálja meg remekül, megismerjük az 56-os forradalmárt, az ifjú tanárt, aki mindig egyenes és következetes, akire felnéznek a diákjai, és akit folyamatos megfigyelés alatt tartanak. ifj. Vidnyánszky játékát élmény nézni, tőle elhisszük, miatta megértjük, miben gyökerezik a későbbi miniszterelnök tartása, egyenessége, elveihez való hűsége. Az '56-os jelenetek nagyrészt visszaemlékezések, Antall 1990 októberi, feszültségekkel teli napjaiban nyújtanak egyfajta menedéket, ezzel bepillantást engedve magánéletébe is.

Felesége, Fülepp Klára - akit Márkus Luca, valamint Tóth Ildikó formál meg - a történetbe való beemelése az antalli kép árnyalásában segít, igyekszik közelebb hozni a nézőhöz a mindig fegyelmezett, érzéseit a külvilág elől elrejtő, ám az emberek szeretetére nagyon is vágyó kormányfőt. Egy olyan férfiét, akinek nem jött át a személyisége a tévéképernyőn keresztül, akit sokan emiatt nem is tudtak hová tenni, s akinek az első igazán emberi, sztereotípiákat ledöntő szereplése a pizsamás beszéde volt, amikor is a Kútvölgyiben lábadozva pizsamában adott interjút Feledy Péternek. Jó ritmusban érkezik a filmbe ez az ikonikus esemény, de a helyes ritmus- és arányérzék a film egészéről elmondható. Az érett Antall Józsefet játszó Seress Zoltán egy véletlen folytán került a film castingjába, de nagyon jó választásnak bizonyult, játéka visszafogott és pontos.

A Blokád, tekintve, hogy a történet nagy része hiteles dokumentumokból táplálkozik (felhasználták a korabeli kormányülések jegyzőkönyveit, valamint Antall József összes tárgyalásának leiratát Helmut Kohl-lal és Mihail Gorbacsovval), hozzájárul ahhoz, hogy a taxisblokádról való felszínes, vagy közhelyes tudásunkat felülírva, a valóságot mutassa meg. Ugyanakor az, hogy a film vitákat fog generálni, nem kérdés, legvitatottabb pontja minden bizonnyal az intrikus szerepében feltűnő Göncz Árpád (Gáspár Tibor) lesz. De mint bármely történelmi alapokon nyugvó, pláne a közelmúlt eseményeire reflektáló, máig feldolgozatlan időszakot a fókuszba helyező film, nyilván a Blokádnak is számolt ezzel.

A film sajtóvetítése után az alkotók rávilágítottak, szándékuk elsősorban az volt, hogy a megtörtént eseményeknek megfelelően, a kor valóságos szereplőit is felsorakoztatva idézzék meg a rendszerváltást követő friss-bizonytalan időszakot, s hogy hiteles képet kapjunk egy következetes, megfontolt, a demokráciáért végletekig küzdő személyiségről: Antallról, akinek a korai halála megnehezítette, hogy a rendszerváltozás szimbolikus alakjává váljon. A filmnek sikerült ezen változtatni.