Különleges koncerttel emlékezik meg az ártatlan civil áldozatokról hazánk legmenőbb férfikara, a Szent Efrém az orosz- ukrán háború kitörésének évfordulóján

Egy hónap múlva, az ukrajnai háború kitörésének egy éves évfordulóján, február 23-án a Zeneakadémián az ukrajnai civil áldozatokra emlékező koncertet ad a Szent Efrém Férfikar. A kétfélidős hangversenyen többek között felhangzik a kar egyik tagja, a kárpátaljai születésű Papp Viktor erre az alkalomra írt műve, a Requiem ukrán és latin nyelven, valamint Liszt Ferenc ritkán hallható férfikari Requiemje, amit két gyermeke és édesanyja elvesztése után írt. Hazánk legnépszerűbb férfikarának tagjaival Bubnó Lőrinccel és Papp Viktorral többek között arról is szót ejtettünk, hogy vajon a zene hogyan tud segíteni egy- egy ilyen globális katasztrófa személyes feldolgozásában.

LSZF- 061.HU

Miért éreztétek fontos apropónak ezt a dátumot a koncert megszervezésére?
Bubnó Lőrinc: Fontos dolog, hogy művészként reagáljunk azokra a dolgokra, amik történnek körülöttünk a világban és bizánci zenét éneklő együttesként van is közünk az ukrán és az orosz kultúrához. Én magam úgy élem meg, hogy tragikus az, ami jelenleg a szomszéd országban történik, és szerintem mindannyiunkban a kezdetektől ott van a szándék, hogy segítsünk az ukránoknak és a kárpátaljai magyaroknak - többek között ezért is szerveztünk gyűjtést tavaly márciusban az ISON nevű kulturális központunkban. Ez persze csak csepp a tengerben.

A háború az elmúlt egy évben a mindennapjaink részévé vált, sajnos már ez is csak egy hír a sok közül, ami beömlik a napi hírfolyamunkon keresztül - viszont sokszor belém költözik az érzés, ahogy a civil konvojok rakétatámadásait, vagy a szétbombázott lakóépületeket látom, hogy ez nem lehet a sztenderd, ez nem szabadna, hogy a mindennapok része legyen. Ezért fontos ez a dátum és ez az évforduló: emlékezünk azokra az ártatlan ukrajnai civilekre, akik értelmetlenül haltak meg egy értelmetlen háborúban.

Hogyan tud a zene, a művészet segíteni egy ilyen globális katasztrófa feldolgozásában?
BL: Globálisan tulajdonképpen nem változtat semmin ez a koncert és az itt elhangzó művek, ezzel tisztában vagyunk. Személyesen, egyéni szinten viszont tud hatni ez a műsor és általánosságban a művészet. Ez részünkről is egy személyes válogatás, és főleg Papp Viktor részéről igazán személyes ügy maga az Ukrán Requiem.

Széles érzelmi spektrumon mozog a koncert műsora, megvan benne minden, amit a háború magával hozott és az is, amit elvett.

Viktor, Kárpátalján születtél, mennyire vagy személyesen érintett, hogy éled meg az ott dúló háborút?
Papp Viktor: Sokszor gondolkodom ezen, és sok minden megfogalmazódik ilyenkor bennem. Hogyan viszonyulok én, mint kárpátaljai születésű ehhez? Édesanyám és két nagymamám most is Ungváron laknak, és a mindennapi életüket élik. De ez a mindennapi élet már teljesen más, mint egy éve ilyenkor.

Éppen január van. Mit érez ilyenkor az ember, akinek a családja ilyen helyzetben van? Dühöt és tehetetlenséget. Hogyan viszonyulok én, mint zenész, mint európai ember ehhez? Oroszország agressziója lassan egy éve gyakorlatilag büntetlenül emberi életek ezreit veszi el, és emberi életek százezreit tartja embertelen, életveszélyes helyzetben. Európa a második világháború óta nem látott pusztításokat él át újra, és úgy tűnik, számos emberi életbe kerül, mire valamilyen döntések, megoldások születnek. Mit érez az a művész és ember, akinek az embertársaival ezt teszik? Dühöt, együttérzést és tehetetlenséget.

Mesélj kérlek kicsit az általad komponált műről, miért döntöttél úgy, hogy kevered a latin és ukrán nyelvet, valamint a nyugati és keleti liturgiát? Utóbbiak hogyan tudják egymást kiegészíteni? Milyen dallam érkezik a szöveg alá?

PV: Az Ukrán Requiem valahol egy ellentmondás, ugyanis Ukrajnában a hívők túlnyomó része pravoszláv, azaz ortodox vallású, a Requiem pedig kizárólag a római katolikusság sajátja. Persze az összes vallásban van ennek megfelelője, így náluk a Panachida a halotti megemlékezés szertartása, de tartalmilag, terjedelmileg nagyon eltér a Requiemtől. Az ukrán szöveg szó szerinti fordítása a latinnak, melyet helyenként kissé átfogalmaztam a jobb hangzás érdekében, de itt csak minimális szabadságot engedhettem meg magamnak, mert fontosnak tartom, hogy a középkori versek tartalma ne vesszen el.

Ezt tettem a zene eszközeivel is. Az európai klasszikus zene és az ortodox férfikari hangzás kombinálásával, polifóniával és bizánci egyszólamúsággal, modernebb harmóniákkal, és Liszttől “örökölt” drámai szélsőséggel egy olyan művet hoztam létre, mely integrálja ezeket a zenei hagyományokat egy egészbe, ami Kelet és Nyugat között van. Ilyen Ukrajna és a kultúrája is. Egyszerre szívta magába a keleti és a nyugati hatásokat, és ezért ilyen gazdag a népi és a vallási művészete is.

Mennyi ideig tartott megírni a művet, hogy épül fel?
PV: A mű megírásával elég hamar végeztem. Az ötlet, hogy tartsunk egy ilyen emlékkoncertet a háború kitörésének egyéves évfordulóján 2022 szeptemberében jelent meg bennem, és 2023 januárjának első hetében már kész volt a teljes darab. Majdnem minden este komponáltam, és ahogy ez lenni szokott, volt ami könnyebben, szinte magától íródott, és voltak olyan szövegrészek, amelyeken nehezebben tudtam továbblendülni. A requiem terjedelmesebb tételei, mint a Sequentia és az Offertorium, amelyek együtt Lisztnél is a darab több mint felét teszik ki - nem adták mindig könnyen magukat. Azonban ezek a legdrámaibb és legizgalmasabb szövegek is egyben.

Mennyire szabtad ezt a férfikarra?
PV: Ez a mű kifejezetten a Szent Efrém Férfikarra íródott, annak jelenlegi tagságára, zeneiségére, és hangzására. Ritka az a zeneszerző, akinek szerencséje van ennyire jól ismerni az együttest, akinek a darabot írja. Tudom, mi az, amit jól tudunk megszólaltatni, mik a lehetőségeink, és mik a korlátaink. Egy vokális műnél ez különösen fontos szempont.

Viktor művét a koncert második felében egy Liszt mű követi majd, egy ritkán hallható Requiem, miért erre esett a választás a requimek sorából?
PV: A requiemek többsége általában vegyeskarra született, de a férfikari requiemek között is Liszt Ferenc műve évek óta repertorárunk egyik ékköve. Személyes kedvencem, amit minden alkalommal mély átérzéssel és csodálattal éneklek. Amikor először énekeltem, megfogalmazódott bennem két gondolat. Az első, hogy ez a mű tulajdonképpen több egy requiemnél - ez egy opera. A másik gondolat pedig az volt, hogy egyszer majd én is szeretnék írni egy requiemet, melynek drámaiságát, szélsőségességét és egyben intimségét innen eredeztetem majd, ez lesz a mintakép. Így is lett. Az Ukrán Requiem zeneiségét Liszt Ferenc férfikari requiemje ihlette.

BL: Ráadásul Liszt Requiemje legjobb tudomásunk szerint még nem hangzott fel korábban a Zeneakadémián, korábban mi is szinte kizárólag csak liturgikus környezetben énekeltük. Maga a Requiem egyébként nem megrendelésre született: Liszt fia, lánya és édesanyja halála után írta meg, tehát személyes gyásza és hite egyaránt megjelenik a műben.

A zenekar tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, amely kapcsán Bubnó Lőrinccel beszélgettünk.