Szombaton ismét Csángó Bál
Február 18-án huszonhatodik alkalommal rendezik meg a Csángó Bált, melynek idén a budapesti Bálna ad otthont. Az esemény vendége lesz mások mellett Petrás Mária, Borbély Mihály, Farkas Zoltán "Batyu", a Somos együttes, a Zurgó együttes és a Tázló zenekar is.
061.hu
Több mint húsz éve már, hogy megrendezik a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület jóvoltából a csángó bált. A csángómagyarok hagyományt őrző budapesti rendezvénye számtalan lehetőséget nyújt a csángóknak. Az eseménysorozat apropója, hogy évről évre találkozzanak, ismerkedjenek, emlékezzenek. A programsorozat nem titkolt célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok bemutatása.
Az esemény vendége lesz mások mellett Petrás Mária, Borbély Mihály, Farkas Zoltán "Batyu", a Somos együttes, a Zurgó együttes és a Tázló zenekar is, és érkeznek hagyományőrző zenészek, énekesek Klézséről, Somoskáról, Magyarfaluból, Gyimesből.
A rendkívüli ünnepen a páratlanul gazdag népművészetét, valamint hagyományát mutatja be a program a nagyközönség számára. Változatos zenés táncos produkciók, népviseleti bemutatók és számtalan különlegességgel is találkozhatnak az érdeklődők a csángó szokásokkal kapcsolatban, a kultúrájukat illetően.
“A Csángó Bált azért hívtuk életre, hogy bemutassuk a magyarországi, budapesti közönségnek a moldvai és gyimesi csángó magyarok gazdag kultúráját. A kilencvenes évek elején virágkorát élte a táncházmozgalom, azonban az alapítók úgy látták, hiányzik, vagy csak kis mértékben van jelen a csángó muzsika, ezért merült fel bennük egy nagyobb rendezvény ötlete. A cél az volt, hogy a magyarországi közönséghez közelebb kerüljön a csángó magyar népművészet”
-mondta a 061.hu-nak korábban adott interjúbanTárnok Mária, a rendezvény főszervezője, hozzátéve, fontosnak tartja, hogy a hagyományőrző csoportok fellépései mellett a mai művészeti eszközök segítségével is képet adjanak a csángó kultúráról, művészetről. Volt már korábban fényképészeti, valamint textil-és kerámiakiállításuk, és bemutatták csángó magyar írók, költők műveit is.
Tárnok Mária szerint a Csángó Bálok legnagyobb eredménye az, hogy még mindig létezik, még mindig van iránta érdeklődés. A Fölszállott a páva című műsorban például sok olyan népzenész, néptáncos szerepelt, akik aztán fölléptek a Csángó Bálon. Emellett ma már sok hazai vállalat, intézmény, önkormányzat, politikus áll a Csángó Bál ügye mellé támogatásukkal, részvételükkel. Fontos megjegyezni azt is, hogy 2002-ben a magyar állam támogatásával elindult a magyar nyelvű oktatási program Csángóföldön, ami jelenleg is zajlik. “Az, hogy annak idején fölfigyeltek a csángó magyarokra, és felkarolták az ügyüket, részben a Csángó Bálnak köszönhető” – vélekedik Tárnok Mária.
A részletes programról ITT tájékozódhatnak!
Ma körülbelül ötvenezren beszélik a csángó magyar nyelvet. Nagyjából 250 ezerre tehető a csángó származásúak száma jelenleg Romániában, de fontos kiemelni, hogy a csángóság – legyenek románok vagy magyarok – elsősorban vallási összetartozást jelent, ők mindannyian római katolikus vallásúak. A negyedmillión belül vannak körülbelül ötvenezren, akik magyarul beszélnek.
Az esemény fővédnöke: Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke
