Pesti Srácok

Július 1-jén Szabados György-emléknapot tartanak Nagymaroson

A magyar szabadzenélés és a kortárs improvizatív zene úttörőjeként, nagy hatású képviselőjeként számontartott, Kossuth- és Liszt-díjas zeneszerző, zongoraművészről emlékeznek meg július 1-jén, szombaton Nagymaroson. A videoinstallációkkal, zenei bejátszásokkal, hanglemez- és könyvvásárral színesített programon mások mellett hallhatnak előadást az 1960/80-as évek magyar jazz-zenéjének környezetéről Retkes Attila zenetörténésztől, Turi Gábor jazzkritikus pedig legújabb, Szabadossal és körével több írásban foglalkozó Magyar jazznapló című könyvét mutatja be.

061.hu

Életének utolsó évtizedeiben a Dunakanyarban fekvő Nagymaroson élt és alkotott Szabados György Kossuth- és Liszt-díjas zeneszerző, zongoraművész, aki zeneileg és szellemileg is kiemelkedő életművet hozott létre. Ennek ápolásából a város is igyekszik kivenni a részét.

PestiSracok facebook image

Munkásságát életében díszpolgári címmel ismerték el, házát utóbb emléktáblával jelölték meg, és az idei évvel kezdődően július első szombatján programokkal kívánnak megemlékezni orvosként is ismert polgárukról. A helyi művelődési ház muzsikustársak, barátok, tisztelők közreműködésével összeállított programja az életmű különböző vonatkozásait világítja meg. A szervezők célja az, hogy a Dunakanyar aurájába illesztve állítsanak emléket Szabados művészetének.

A július 1-jei nap középpontjában az a korszak áll, amelyben Szabados György zenéje és gondolatvilága kiformálódott. Medgyesi Gabriella „…Csak az ének” című költői hangvételű portréfilmjét követően Retkes Attila zenetörténész az 1960/80-as évek magyar jazz-zenéjének környezetéről, Hartyándi Jenő, a Mediawave Fesztivál főszervezője az amerikai és magyar avantgárd törekvéseknek teret nyitó legendás győri koncertekről tart előadást, míg Németh Zsolt a szellemiségét ápoló Adyton Művészeti Alapítvány tevékenységét ismerteti. Turi Gábor jazzkritikus legújabb, Szabadossal és körével több írásban foglalkozó Magyar jazznapló című könyvét mutatja be.

A videoinstallációkkal, zenei bejátszásokkal, hanglemez- és könyvvásárral színesített programból a természet sem marad ki. A résztvevők a Szabados-ház érintésével közös sétát tesznek a város magaslati pontjára, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára és a visegrádi várra. Este az előadásoknak is helyet adó Sigil Kávézó és Galéria hangulatos belső udvarában az egykori játszótársak, Grencsó István (fúvós hangszerek), Mezei Szilárd (brácsa) és Benkő Róbert (nagybőgő) koncertje a mester előtt tisztelgő szabad zenéléssel zárja az emléknapot.

A részletes programot alább láthatják:

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.