Pesti Srácok

Július 1-jén Szabados György-emléknapot tartanak Nagymaroson

A magyar szabadzenélés és a kortárs improvizatív zene úttörőjeként, nagy hatású képviselőjeként számontartott, Kossuth- és Liszt-díjas zeneszerző, zongoraművészről emlékeznek meg július 1-jén, szombaton Nagymaroson. A videoinstallációkkal, zenei bejátszásokkal, hanglemez- és könyvvásárral színesített programon mások mellett hallhatnak előadást az 1960/80-as évek magyar jazz-zenéjének környezetéről Retkes Attila zenetörténésztől, Turi Gábor jazzkritikus pedig legújabb, Szabadossal és körével több írásban foglalkozó Magyar jazznapló című könyvét mutatja be.

061.hu

Életének utolsó évtizedeiben a Dunakanyarban fekvő Nagymaroson élt és alkotott Szabados György Kossuth- és Liszt-díjas zeneszerző, zongoraművész, aki zeneileg és szellemileg is kiemelkedő életművet hozott létre. Ennek ápolásából a város is igyekszik kivenni a részét.

PestiSracok facebook image

Munkásságát életében díszpolgári címmel ismerték el, házát utóbb emléktáblával jelölték meg, és az idei évvel kezdődően július első szombatján programokkal kívánnak megemlékezni orvosként is ismert polgárukról. A helyi művelődési ház muzsikustársak, barátok, tisztelők közreműködésével összeállított programja az életmű különböző vonatkozásait világítja meg. A szervezők célja az, hogy a Dunakanyar aurájába illesztve állítsanak emléket Szabados művészetének.

A július 1-jei nap középpontjában az a korszak áll, amelyben Szabados György zenéje és gondolatvilága kiformálódott. Medgyesi Gabriella „…Csak az ének” című költői hangvételű portréfilmjét követően Retkes Attila zenetörténész az 1960/80-as évek magyar jazz-zenéjének környezetéről, Hartyándi Jenő, a Mediawave Fesztivál főszervezője az amerikai és magyar avantgárd törekvéseknek teret nyitó legendás győri koncertekről tart előadást, míg Németh Zsolt a szellemiségét ápoló Adyton Művészeti Alapítvány tevékenységét ismerteti. Turi Gábor jazzkritikus legújabb, Szabadossal és körével több írásban foglalkozó Magyar jazznapló című könyvét mutatja be.

A videoinstallációkkal, zenei bejátszásokkal, hanglemez- és könyvvásárral színesített programból a természet sem marad ki. A résztvevők a Szabados-ház érintésével közös sétát tesznek a város magaslati pontjára, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára és a visegrádi várra. Este az előadásoknak is helyet adó Sigil Kávézó és Galéria hangulatos belső udvarában az egykori játszótársak, Grencsó István (fúvós hangszerek), Mezei Szilárd (brácsa) és Benkő Róbert (nagybőgő) koncertje a mester előtt tisztelgő szabad zenéléssel zárja az emléknapot.

A részletes programot alább láthatják:

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.