Megalakult a Magyar Muzsikusok Szövetsége
Hét Kossuth-díjas művész elnökségével megalakult a Magyar Muzsikusok Szövetsége, melynek célja a klasszikus zene társadalmi elfogadottságának emelése, a magyar zene értékeinek megőrzése és fejlesztése egy átfogó stratégia megalkotásával. Ennek érdekében az MMSZ kezdeményezi vezetői szintű találkozó létrehozását a kulturális kormányzattal az általa felvetett témákban.
061.hu
Huszonegy alapító tagja van a Fővárosi Bíróság által hivatalosan is bejegyzett Magyar Muzsikusok Szövetségének, köztük olyan jeles művészek, mint Eötvös Péter, Vásáry Tamás, Takács-Nagy Gábor vagy Várdai István. Az alapító okirat szerint az alapítók egyetértenek abban, hogy a magyar zenei élet kivételes értéket képvisel, amely Kodály Zoltán által megalkotott zenepedagógián, a Weiner Leó tanítása által kialakult kamarazenei hagyományon, a gazdag magyar kóruskultúrán, a világszínvonalon alkotó magyar zeneszerzők, előadók és zenekarok tevékenységén alapul. Ezen értékek megőrzése és továbbfejlesztése közös nemzeti érdek, mert kivételes hatékonysággal járulnak hozzá Magyarország kultúrájának, kulturáltságának fejlesztéséhez, az ország nemzetközi ismertségéhez, jó híréhez, vonzerejéhez és ezáltal hatalmas hasznot hoznak az egész társadalomnak. Ebből az alapvetésből kiindulva a Szövetség célja elsősorban a klasszikus zene társadalmi elfogadottságának emelése, a magyar zene értékeinek megőrzése és fejlesztése, egy átfogó stratégia megalkotása e célok elérése érdekében.
A Magyar Muzsikusok Szövetségének elnöke Keller András hegedűművész, az elnökség tagjai az elnökön kívül: Balázs János, Baráti Kristóf, Bogányi Gergely, Kelemen Barnabás, Rost Andrea és Várjon Dénes. Az elnökség első ülésén több kiemelt témában javasolta munkacsoportok létrehozását, melyek ajánlásokat fogalmaznak meg a kormányzat számára. Az egyik ilyen ügy a zeneoktatás helyzete az általános iskolákban, ezzel összefüggésben a zenetanárképzés, a tananyagok és módszerek fejlesztése.
Az MMSZ véleménye szerint a zenei nevelés hanyatlása, a tantárgyi struktúrán belüli marginalizálódása, a gyerekekben az énekléssel és a klasszikus zene hallgatásával, művelésével kapcsolatban kialakuló negatív attitűd a zenei élet egészére káros hatással van, tágabban nézve pedig az ország kulturális színvonalát veszélyezteti. Ennek a folyamatnak a megfordítására a zeneoktatás teljes felmenő rendszerében változásokra van szükség, el kell érni, hogy a zenepedagógusi pálya vonzó legyen, a klasszikus zene értékeit pedig széles körben népszerűsíteni kell.
Ugyanúgy fontos cél az alap- és középfokú zeneiskolák fejlesztése, a zenei pálya vonzóvá tétele, a zenét tanuló fiatalok számának növelése. A most tapasztalható tanulói létszám- és színvonalcsökkenést meg kell állítani, hiszen a magyar zene kiválóságának megőrzése csak az alapok megerősítésével valósítható meg.
Az elnökség kiemelten kíván foglalkozni továbbá olyan témákkal is, mint a zene szerepe a roma felzárkóztatásban, a kamarazene rangjának visszaállítása, idős zenészek számára életjáradék biztosítása, és egy olyan kiállítás létrehozása, ami a legnagyobb magyar zenei előadóművészek életútját, a világ zenei életében betöltött szerepüket mutatja be.
A Magyar Muzsikusok Szövetsége kezdeményezi vezetői szintű találkozó létrehozását a kulturális kormányzattal az általa felvetett témákban.
A Magyar Muzsikusok Szövetségének tagjai: Balázs János, Baráti Kristóf, Batta András, Bogányi Gergely, Bogányi Tibor, Eötvös Péter, Gőz László, Kaczander Orsolya, Kelemen Barnabás, Keller András, Kokas Katalin, Miklósa Erika, Rolla János, Rost Andrea, Simon Izabella, Szűcs Máté, Takács-Nagy Gábor, Várdai István, Várjon Dénes, Vásáry Tamás, Vidovszky László
