Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Újabb legendás fővárosi klub búcsúzik: bezáratta a főváros a Budapest Jazz Clubot

SFSzabo Fruzsina ‎ 061.hu 2023. június 28. 16:35
Újabb legendás fővárosi klub búcsúzik: bezáratta a főváros a Budapest Jazz Clubot

Furcsa helyzetbe került a fővárosi fenntartású Budapest Jazz Club: a klub közvetlen fenntartója a Fővárosi Önkormányzat közszolgáltatási partnere, a Jazzart Közcélú Alapítvány, 2012-ben kötött szerződést az önkormányzattal, 2012 óta azonban 44,3 százalékkal, havi 833 500 forint plusz áfáról 2023-ra havi 1,2 millió forint plusz áfára ugrott a bérleti díjuk. Mindemellett 2020-ban kötöttek hosszú távú rezsiszerződést, az akkor 31 millió forintjukba került.

061.HU

A klub üzemeltetői portálunknak küldött közleményben azt írják: a bérleti díj kifizetése „sajnos a kezdetektől fogva nem volt zökkenőmentes”, többször is kongatták a vészharangot a Fővárosi Önkormányzatnál. Azonban az önkormányzat próbálkozásai arra, hogy több forrást teremtsenek elő a klub működésére nem jártak sikerrel: most ott tartanak, hogy június 21-én kézhez kapták a bérleti szerződésük felmondását, hétfőn pedig „a vagyonkezelő zárcserével és lakatokkal bezárta a Budapest Jazz Clubnak helyet adó ingatlant”. „Jelenleg minden erőnkkel, az összes lehetséges csatornán igyekszünk mindent megtenni, hogy a szomorú helyzetet mielőbb orvosolni legyünk képesek” – írták.

PestiSracok facebook image

Az InfoRádiónak az egyik alapító-tulajdonos azt mondta: a magyar jazzművészek petíción dolgoznak, sok magánszemély pedig támogatásáról biztosítja a klubot. Susszer Zoltán hozzátette: reményeik szerint a fővárostól is kapnak segítséget, és úgy látják, a kormányzati oldalon is megvan hajlandóság erre.

Több fronton érzik a források apadását. A koronavírus-járvány miatt a kulturális szubvenció jelentősen, az ő esetükben kevesebb mint harmadára, 20-25 százalékára csökkent, és ez nem változott a járvány visszaszorulásával - mondta Susszer Zoltán. Most pedig a háborús helyzet miatt nincs forrás.

Egyéb, más vállalkozásaikból származó bevételeinkből egy ideig tudták tömködni a lyukakat, jegyezte meg, de mostanra elfogytak a lehetőségeik. Részben azért, mert megemelkedtek a költségeik, részben pedig mert a bevételeik jelentősen apadtak.

Susszer Zoltánnal, az idén 15 éves Budapest Jazz Club egyik tulajdonosával készült beszélgetésünket ITT olvashatod.

Vezető képen Susszer Zoltánnal (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.