Pesti Srácok

Elhunyt Mészáros Éva textilművész

Kilencvenegy éves korában elhunyt Mészáros Éva textilművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - tudatta a testület csütörtökön az MTI-vel. A július 13-án elhunyt művész folyamatosan részt vett a divattervezők utánpótlás-nevelésében, egész életében azért küzdött, hogy a magyar népművészet ne vesszen el, és az emberek természetesnek tartsák, hogy a népi örökség emlékét a ruházatunkon is lehet viselni - olvasható az MMA közleményében.

Mészáros Éva 1932. március 18-án született Gátéron. Nagyszülei ruhaszalonjában Csongrádon tanulta a ruhakészítés alapjait. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, az Angolkisasszonyoknál kezdte, majd Csongrádon fejezte be a Szent Imre Gimnáziumban, ahol Benyovszky István festőművész az akvarellfestés technikájára tanította, mivel festőművésznek készült. A Képzőművészeti Főiskoláról anyagi okok miatt lemondott, és inkább az Iparművészeti Főiskolára jelentkezett, ahol Borsos Miklós szobrászművész mellett rajzolni és mintázni tanult. Főiskolai éveiben ismerte meg későbbi férjét, Harb József festőt, restaurátort, aki egész életében támogatta munkájában. 1955-1957 között a Fővárosi Mértékutáni Szabóságnál dolgozott, és a munka mellett nem jutott ideje a képzőművészetre, de technikai tudása és szemlélete áthatotta művészi divatrajzait, textilmunkáit. 1957-ben átkerült a Ruhaipari Tervező Vállalathoz, ahol harminckét évet töltött el. Nádor Vera vezetésével a korszak olyan kiemelkedő tervezőivel dolgozhatott együtt, mint Bruckner Anna, Erhardt Magda, Gyulai Irén, Lendvay Ilona vagy Russai Magda.

PestiSracok facebook image

A gyerek-, majd a férfiruházat mellett foglalkozott női ruhatervezéssel is, 1960-1972-ig a Soproni Ruhagyár instruktora, 1982-1986 között a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat művészeti vezetője, 1989-1991 között a Pécsi Bőrgyár művészeti vezetője volt. A később Magyar Divat Intézetként ismert intézményben végzett munka mellett rendszeresen készített sikeres terveket, amelyeket a Művészeti Alapon keresztül magyar és külföldi cégek vásároltak meg. 1961-től 1972-ig tanított a későbbi Könnyűipari Műszaki Főiskolán, 1980-1989 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán, és alapító tanára volt 1986-ban a Divattervező Szabadiskola néven indult első magyar divatiskolának. 1992-2002 között tanított a Magyar Divat Intézet menedzserképző szakán. 1961-től 1974-ig a Magyar Divat Intézet kiadványa, a havonta megjelenő Pesti Divat, majd 1970 és 1988 között a Divat és Marketing képszerkesztője volt. Számos könyvet illusztrált és rendszeresen publikált a Nők Lapja, az Ez a Divat és az Ádám nevű lapokban. 1971-ben Művész az iparban címmel rendezte meg első jelentős kiállítását Manninger Máriával és Szebeni Bélával. 1991-ben megszervezte a Modern Etnikum című ruhakiállítást, amelyen minden alkotó a magyar népviselet egy-egy elemét dolgozta fel. A kiállítássorozatot Modern Etnika néven negyven alkalommal mutatták be a világ számos pontján, többek közt Bécsben, Prágában, Pozsonyban, Barcelonában, Helsinkiben, Japánban, Párizsban és a Baltikumban is. 2003-ban jelentette meg életrajzi kötetét A Magam Módján címmel. A Magyar Művészeti Akadémia 2015-ben készített A magam módján - Mészáros Éva címmel portréfilmet róla, Sólyom András rendezésében. 2020-ban az MMA Kiadó kismonográfiát jelentetett meg, amelyben pályaképét a művészettörténész F. Dózsa Katalin tanulmánya és Simonovics Ildikó divattörténész interjúja mutatja be.

Mészáros Évát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.