Kulturális örökség napjai - Több mint 550 program szombaton és vasárnap
Országszerte több mint 200 helyszínen mintegy 550 program és 190 kísérőrendezvény várja a közönséget szombaton és vasárnap a Kulturális örökség napjain - mondta el a rendezvénysorozat pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára. Lánszki Regő közölte: idén először az ÉKM rendezi az országos programsorozatot, amelyben olyan, a hétköznapokban zárt épületek nyitják meg kapuikat, mint a Sándor-palota, a Belügyminisztérium Széchenyi téri szakasza, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal vagy a mosonmagyaróvári Habsburg-kripta.
Látogathatók lesznek várak és kastélyok, valamint több városháza is. Mint hozzátette, a Kulturális örökség napjait ebben az évben már Európa 50 országában ünneplik, túllépve az EU határait is. Az eseménysorozatnak köszönhetően a műemlék épületek megtelnek élettel, sokan ismerik meg belülről is a máskor nem látogatható kastélyokat, palotákat, egyes intézmények közönségforgalom elől elzárt részeit. Lánszki Regő emlékeztetett arra, hogy a műemlékeket akkor lehet fenntartható módon gondozni, ha azok nincsenek elzárva, ehelyett sikerül - tőlük nem idegen - funkciót találni számukra. A zöldmezős beruházások mellett érdemes a meglévő épületek hasznosítására koncentrálni - emelte ki, hozzáfűzve: a műemlékekbe fektetett pénz az egyik legjobban megtérülő befektetés, ha megfelelő szabályozás is van mellette.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a megalakulása óta eltelt egy évben tárcája komoly jogalkotási munkába kezdett. Az egységes szemléletű országos műemléki rendszer részeként készítik el a hazai és a külhoni műemlékek teljes, egységes szemléletű, mindenki számára elérhető értéktárát, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) szakmai partnerségével. Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója arra mutatott rá, hogy nem elég az örökségi helyszíneket méltó állapotban tartani, élményt is kell adni rajtuk keresztül. Ennek érdekében az intézet pedagógiai programot indított, és számos kezdeményezéssel igyekszik felhívni a figyelmet az örökségi helyszínekre. A Fiumei úti sírkertben például csütörtökön nyílt kiállítás Klösz György fotográfiáiból, szombaton adják át Arany János felújított síremlékét, aznap délután pedig népzenei koncertet is tartanak. A készülő Kárpát-medencei digitális műemléki értéktárról szólva elmondta, hogy annak összeállítása során figyelmebe veszik a helyi közösségek ajánlásait is. A jegyzék célja lesz emellett a műemlékek megtalálhatósága, valamint a dokumentáció is, különösen a határon túli, pusztulóban lévő magyar örökségi elemek esetében - közölte Móczár Gábor, aki a helyszínen együttműködési megállapodást is aláírt Lánszki Regővel. Kiss Szabolcs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) főosztályvezetője emlékeztetett arra, hogy 2023-ban ünneplik az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény huszadik évfordulóját.
Az egyezmény magyarországi végrehajtásának fontos lépése volt a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének létrehozása. A jelenleg 48 tételből álló listán szerepelnek társadalmi szokások, szóbeli hagyományok és tradicionális kézművesség, valamint az örökség megőrzésének jó példái is - jegyezte meg. A KIM munkatársa bejelentette, hogy négy új elemet vettek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére: a lakodalom élő hagyománya Boldogon: viselet, népdal, tánc, lakodalmi sütemények; Szent Márton tisztelete Magyarországon; a deszki szerb aranyhímzés élő hagyománya; valamint a Szent Vér hagyománya Bátán. A jó megőrzési gyakorlatok közé bekerült a helyi kulturális örökség megőrzésének modellje a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség keretében. A jegyzékbe vételről szóló okleveleket Kiss Szabolcstól és Csonka-Takács Esztertől, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatójától vehették át a hagyományőrző szervezetek képviselői.
Forrás: MTI
