Pesti Srácok

Az Állatok világnapján díjazták elsőként a hazai állatvédőket

Az Állatok világnapján díjazták elsőként a hazai állatvédőket

Első alkalommal adták át az állatvédelmi szakmai díjakat az Állatok világnapja alkalmából: az év állatvédő állatorvosa, jogásza, állatkerti szakembere, civile és közéleti személyisége kategóriában tíz díjazott vehetett át elismerést szerdán Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a díjátadó előtt tartott beszédében elmondta, hogy a kormány komolyan veszi az állatvédelmet, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az állatvédelemnek külön kormánybiztosa lett, Ovádi Péter személyében, aki elkötelezett ezen a területen. Hozzátette: Az állatvédelem érdekében az elmúlt időszakban sok szabály változott, 2021-ben módosították a Büntető Törvénykönyvet, ami komoly szemléletváltást is jelent a büntetőjog területén. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormánynak kiemelten fontos az állatvédelem területén dolgozó szervezetek támogatása. Példaként említette, hogy a tavalyi évben 500 millió forinttal 187 szervezet támogatására volt lehetőség. Kitért arra, hogy az állatvédelem nagy társadalmi felelősségvállalást és társadalmi együttműködést feltételez. Előre lépésként említette a tavaly megrendezett Állatvédelmi Témahetet, amelyen a gyerekeket játékos tanulással ösztönözték az állatvédelemre. Tavaly 132 ezer gyerek vett részt az eseményen, idén már 220 ezer gyereket várnak a témahétre. A törvényi szabályozás és a támogatás egyaránt fontos, de elkötelezett emberek nélkül ezen a területen nem lehet előre jutni. A jogalkotás száraz, így mindezt emberközelivé kell tennünk. Ehhez az összefogás mellett szemléletformálásra van szükség - hangsúlyozta a miniszter.

PestiSracok facebook image

Hozzátette: még legalább tíz-tizenöt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy látványos eredménye legyen az állatvédelem területén végzett munkának. Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos köszöntőjében arról beszélt, hogy az egész társadalom nyitott arra, hogy az állatvédelem ügye magasabb szintre kerüljön és nagyon fontos, hogy elkötelezett emberek dolgozzanak ezen a területen. Példaként említette az állatorvosokat, a jogászokat, az állatkerti szakembereket és azokat a civil szervezeteket, amelyek harminc éve életben tartják az állatvédelmet, valamint méltatta azokat az ismert embereket is, akik felelősséget vállalva, közvetítő szerepet töltenek be a médiumokban. Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány elnöke elmondta, hogy az idén februárban létrehozott alapítvány az Állatok világnapja alkalmából és hagyományteremtő szándékkal hozta létre az állatvédelmi szakmai díjat. Kiemelte, hogy az alapítvány tevékenységének középpontjában a hosszú távú, fenntartható állatvédelem kialakítása áll, amelyben az emberek védelme, az állatok számára a stabil környezet megteremtése és a gazdasági szempont is egyaránt fontos. Az alapítvány az állatvédelem társadalmi, szakmai és tudományos presztízsét szeretné megteremteni Magyarországon - hangsúlyozta az elnök.

Mint mondta, ennek elismeréseként az állatvédelem területén végzett több évtizedes kiemelkedő munkáért adják át az elismeréseket. Az év állatvédő állatorvosa díjat Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint Tóth Szabina egzotikus szakállatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ tanszéki állatorvosa vehette át. Az év állatvédő jogásza elismerésben Paulovics Anita tanszékvezető egyetemi tanár és Nagy Csilla állatvédelmi szakjogász részesült. Az év állatvédő állatkerti szakembere díjat kapott Sós Endre címzetes egyetemi docens, a Fővárosi Állat- és Növénykert vezető állatorvosa, valamint Schütz Éva egzotikus szakállatorvos, a Magyar Magánállatkertek Országos Egyesületének alelnöke. Az év civil állatvédője elismerésben részesült Müller Roxána a 2017-ben alakult Bársonytalp a Cicákért Zala Egyesület vezetője, valamint Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány önkéntese. Az év állatvédő közéleti személyisége díjat vehette át Benkő Andrea, a Kossuth rádió riportere, közéleti- és portréműsorok, tudományos magazinműsorok szerkesztője, műsorvezetője, a Herman Ottó Országos Állat-és Természetvédő Egyesület elnökségi tagja. A díjazottak az oklevél mellett egy Herendi porcelánvázát kapnak, illetve minden díjazott felajánlhat 100 kilogramm tápadományt egy civil állatvédő szervezetnek a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány jóvoltából.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.