Dorottya-Komikus eposz két részben - A Gózon Gyula Kamaraszínház előadása

A magyar irodalom állócsillaga, igazi költői bravúr, huncut, kócos remekmű – csak néhány vélemény Csokonai Dorottyájáról, amelyet rengetegen ismernek, mégis viszonylag ritkán játszanak a magyar színházak. Egy Dorottya-bemutató mindig kuriózum, s különösen az, ha épp a költő születésének 250. évfordulóján kerül rá sor!

A Dorottya nemcsak szellemes, vagány, csavaros komédia a férfiak ellen fölkelő, elhanyagolt és dühös dámákról, hanem korának talán legmerészebb társadalomkritikai kiáltványa is. Gondoljunk csak bele: egy az arisztokrata mecénások kényétől is függő csepűrágó költő hogy veheti magának a bátorságot a 18. század végi Magyarországon, hogy az úri osztály léhaságát a szájára vegye? Ehhez nem kis bátorság és pimaszság kell! De Csokonai vallomása a kor rongyrázó uracskáiról csupán egy a mű sok-sok rétege, üzenete közül. Mert a Dorottya szerelmi vígeposz is; minden sorából a legcsodálatosabb emberi érzelem dicsérete sugárzik. Ugyanakkor a Dorottya a szabadság és az egyéniség himnusza is; arra ébreszti rá főhőseit, a pártában maradt, öregecske dámákat, hogy bizony mindenkiben lakozik egy belső szépség, csak fel kell fedezni, fel kell ébreszteni azt. Mindannyian egy Istenség képmására teremtettünk, szépségünk is tőle származik tehát. Gyönyörű üzenet ez és kortalan – ma ugyanúgy érdemes elgondolkodni rajta, mint 250 évvel ezelőtt. A bemutató nemcsak emiatt különleges.

A Gózon Gyula Kamaraszínház tavaly ünnepelte 25. évadát, negyedszázados történelmüket ezzel az igazán szórakoztatónak ígérkező, minden szempontból nagyszabású előadással ünnepelték meg. Szinte napra pontosan huszonöt évaddal első előadásuk, Füst Milán Máli néni című komédiájának premierje után ugyanazon a helyszínen, a hajdani „Dózsában”, a mai Vigyázó Sándor Művelődési Központban ismét vidám előadást mutattak be Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című komédiájával, melyet idén először március 25-én az Erzsébetligeti Színházban láthat a közönség. A debütáló előadáshoz hasonlóan a mostani szereposztása is túlzás nélkül nevezhető parádésnak. A címszerepet Nagy-Kálózy Eszter alakítja Trokán Péter, Nagyváradi Erzsébet, Hermányi Mariann, Mészáros Attila és sok más, szintén kitűnő színművész társaságában és Hajdú László rendezésében. További érdekessége az előadásnak, hogy szereposztásában több ponton is visszaköszön benne a Gózon nyitóelőadása: Nagy-Kálózy Eszter, valamint a Dorottyában is feltűnő Pásztor Edina játszott már a Máli néniben is, de az akkor is nagy sikert arató, kerületi illetőségű, de sajnos már az égi színpadon játszó Mucsi Sándort fia, Mucsi Kristóf helyettesíti a színpadon. A Máli néninek helyet adó „Dózsa” akkori közismert és sokak által tisztelt, szeretett igazgatónője, Orosz Márta volt, a Dorottya egyik szerepében az ő színi
pályát választó unokáját, Varró Hanga Júliát is köszönthetjük.

SZEREPOSZTÁS
 Dorottya: NAGY-KÁLÓZY ESZTER
 Költő: ILLÉS DÁNIEL
 Gergő: TROKÁN PÉTER
 Carnevál: TŰZKŐ SÁNDOR
 Venus: MARTIN MÁRTA
 Rebeka: NAGYVÁRADI ERZSÉBET
 Orsolya: SZOTÁK ANDREA
 Adelgunda: NAGY ENIKŐ
 Márta: PÁSZTOR EDINA
 Cserházyné: HERMÁNYI MARIANN
 Laura: MOSOLYGÓ SÁRA
 Amália: VARRÓ HANGA JÚLIA
 Cserházy: MUCSI KRISTÓF
 Szemő: MÉSZÁROS ATTILA
 Bongorfi: JÁNOSI DÁVID
 Bordács: JANIK LÁSZLÓ
 Éris (hangfelvételről): PÁPAI ERIKA
 Rendező: HAJDÚ LÁSZLÓ
 Díszlettervező: ONDRASCHEK PÉTER
 Jelmeztervező: VERÉB DIA
 Koreográfus: ANDRÁSI IMRE
 Zeneszerző: SZEMENYEI JÁNOS
 Jelmezkivitelező: LACZKÓ MÓNIKA
 Súgó: KÉNER GABRIELLA
 Rendezőasszisztens: KISS KRISZTA
 Producer: SZABÓ ÁGNES

További információ: https://www.gozon.hu/hu/eloadasok.html?eloadas_id=14301