Magyarország legjelentősebb vasúti árufuvarozási folyosójának legszűkebb keresztmetszetű szakasza újul meg – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kedden, Kétegyházán, ahol elhelyezte a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti vonalszakasz felújítását és kétvágányúsítását célzó fejlesztés alapkövét.
Mosóczi László elmondta: 2024 nyarára fejeződik be a csaknem 130 milliárd forint értékű beruházás, rá egy évre pedig elkészül a vasúti közlekedést biztonságosabbá tevő úgynevezett európai vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is további 5,3 milliárd forintból.
A beruházás során közel 30 kilométeren korszerűsítik a 120. számú vasútvonal Békéscsaba–Lőkösháza közötti országos közforgalmú vasúti vonalszakaszt. A fejlesztés egyik célja a tengelyterhelés 15 kilonewtonos növelése, ami nagyobb teherszállítási kapacitást eredményez, valamint a sebesség 100-ról óránként 160 kilométerre emelése. Korszerűsítik a teljes villamos vontatási felsővezeték-hálózatot és energiaellátást is. Szabadkígyós, Kétegyháza és Lőkösháza vasútállomásokon megújul a térvilágítás, korszerűsödnek az utasforgalmi létesítmények, továbbá akadálymentesítik az állomásokat. Aluljárókat, lifteket, perontetőket, 5,5 kilométeren zajvédő falat, valamint autós és kerékpáros parkolókat építenek. A fejlesztések kivitelezője a Strabag, a V Híd Zrt. és a francia Thales Group lesz.
Mosóczi László emlékeztetett: a szakaszon – amely a kelet-mediterrán európai törzshálózati korridor része – Trianon után kellett megszüntetni a második vágányt. A visszaépítéssel Budapesttől Bukaresten át egészen Konstancáig két vágányon haladhat a közlekedés. Az államtitkár közölte, hogy a vasúti ágazat megújítására a közeljövőben 6 ezer milliárd forintot szánnak: kétharmadát az infrastruktúra fejlesztésére, egyharmadát a gördülőállomány cseréjére.
A határ menti fejlesztések nemzetpolitikai célt is szolgálnak
– húzta alá. Emlékeztetett: az elmúlt évtizedben felújították az Erdély irányú vasúti összeköttetés Szolnok–Szajol és Mezőtúr–Békéscsaba szakaszait.
Beszélt arról is, hogy 2010-ben még nem érte el gyorsforgalmi út a román határt, 2015-ben azonban elkészült az első négysávos összeköttetés az M43-on Szeged–Makó–Arad–Temesvár között, tavaly pedig átadták az M35–M4 Debrecen–Berettyóújfalu–Nagyvárad irányú meghosszabbítását. Ezzel Magyarország a 2026-os határidő előtt öt évvel, elsőként készült el a Via Carpatia közép-európai gyorsforgalmi folyosó hazai elemeivel – mutatott rá. Zajlik a Püspökladány–Biharkeresztes–Nagyvárad vasútvonal felújítása is, és leghamarabb 2025-ben adhatják át a most előkészítés alatt álló M49-es Mátészalka–Szatmárnémeti közötti szakaszát – tette hozzá Mosóczi László.
Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a vasúti beruházás több megyei települést is pozitívan érint. Kétegyházán például parkolók épülnek és egy kilométeren felújítják a közutat; Szabadkígyóson megújul az állomás épülete is.
Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott arról szólt, hogy a dualizmus kora óta nem zajlott olyan közlekedésfejlesztés Magyarországon, mint amilyen az utóbbi években történt.
Kupai Sándor, a MÁV Zrt. főigazgatója elmondta: a beruházással a Németországtól Románián és Bulgárián át Görögországig tartó árufuvarozási folyosó legszűkebb keresztmetszete szűnik meg. Hozzátette, hogy a szakaszon a személyközlekedés is jelentős: 2019-ben 1 millió 7 ezer, 2020-ban 1 millió 1 ezer utas volt. Kifejtette: a MÁV az elmúlt években saját fejlesztésként felújította a térségben a vésztői állomás homlokzatát, a békéscsabai pályaudvaron pedig kormányablakot alakítottak ki. Tervezik a gyulai állomás teljes felújítását; Mezőtúron a közvilágítás korszerűsítését; Nagyszénáson pedig az állomás és környezete rendezését a Magyar falu program keretén belül.
Kikina Artúr, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vasútfejlesztési igazgatója az MTI kérdésére elmondta: a beruházás összköltségének maximum 85 százaléka jöhet uniós forrásból, a pontos arányt még most tárgyalják, minimum 15 százalékát hazai forrásból fedezik.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Rosta Tibor
Orientál
2021-12-07 at 20:55
Gyurcsányék Karácsonyékkal együtt ezt a rengeteg állami pénzt is ellopnák ,erre csak azt hajtogatnák hogy :” elku*tuk ,mi voltunk jókor jó helyen “.
Namond
2021-12-07 at 19:51
Na azért került annyiba, mert a nyitóképen szereplő nyolc figura csinálta és sok volt a túlóra.
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-12-07 at 18:17
Megjelentek a másoknál mindig okosabbak itt is. Szemet szemért sokkal okosabb, mint az európában mindenhol jól működő egységesen alkalmazott vonatbefolyásoló rendszer létrehozói. Pofája pedig Önnek van, nem Mosóczy úrnak. TS drágállja. Hja, sok pénz ez. Persze meg lehetett volna olcsóbban oldani, ha a vasútépítésben komoly referenciákkal rendelkező TS is pályázik a tenderen, és sokkal olcsóbb ajánlatot ad. Kár, hogy éppen akkoriban nem ért rá pályázatot benyújtani.
Kezd a hócipőm tele lenni, hogy mindenki olyan okos. Csak nézek felfelé a nagy szellemi magasságukra.
TS
2021-12-07 at 17:32
Elég drága 30 kilométerért!
szemet szemért
2021-12-07 at 17:02
Az egész ETCS rendszer egy nagy szar.A folyamatos jelfeladásnál nincs jobb.Ezt kellene tovább fejleszteni.Negyvenkét évet dolgoztam a bizt bernél.A mozdonyvezetők szidják és panaszkodnak.A 25-ös vonalon még mindig nem épült ki.Akkor most miről pofáznak Mosóczi úr?