2 milliárd dollár adósságot fizet ki a magyar állam a szuperállampapírból befolyt összeg egy részéből

Januárban 2 milliárd dollárnyi adóssága jár le a magyar államnak, februárban pedig további 1 milliárdos eurókötvény futamideje ér véget. Ezeket az összegeket a kincstár egy összegben fogja rendezni, méghozzá forintban. Erre a fedezet pedig nem más, mint a szuperállampapírból befolyt 3000 milliárd forint egy része. Végül is az a legjobb adósság, amit már kifizettünk. Az országnak az a legjobb, ha az állam a saját állampolgárainak, a saját pénznemében tartozik, hiszen így a kamatok is az országban, a lakosságnál maradnak.

Ez a “forintosítás” így elmondva nagyon egyszerűen hangzik: semmi más, mint hogy a dollár- és euróadósságot a magyar állam átváltja forintadósságra. Olyasmi, mint amikor anno a svájci frank alapú hiteleket a magánszemélyek felé a bankok átkonvertálták forint alapú hitellé. Onnantól kezdve a magyar polgárnak nem kellett figyelni az árfolyamra, csak a kamatokkal kellett törődnie. Valami ilyesmi az a folyamat is, ha az állam forintosít – persze a nemzetközi pénzpiacokon végrehajtani ezeket a műveleteket jóval bonyolultabb.

A fedezet a “szuperállamkötvény”

Mint tudjuk, már 3000 milliárd forint jött össze a szuperállampapírból, ami durván számolva mintegy 9 milliárd euró. Ennek egy részét (jelen esetben), vagy tán az egészet (a későbbiekben) a magyar kormány a devizaadósság törlesztésére fordítja. Ennek a legegyszerűbb módja, ha egy lejáró kötényt a kincstár egy összegben kifizet, majd kezet ráz a befektetővel és elköszön tőle. Elképzelhető a lejárat előtti törlesztés is, amit a piacokon visszavásárlásnak neveznek, de ez mindig alku kérdése. Ilyen üzletet akkor érdemes kötni, ha jobban megéri törleszteni, mint megvárni a hitel lejáratát.

Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 2019-ben a magyar állam 270 milliárd forint értékben vásárolt vissza devizakötvényt. Ahogy erről a Portfolio gazdasági portál fogalmazott, az ilyesmit nem verik nagy dobra. A két fél szépen csendben leboltol egymással, majd mindenki megy a dolgára.

Varga Mihály pénzügyminiszter és az Államadósság Kezelő vezetője, Kurali Zoltán szerint az idén 741 milliárd forintnyi devizaadósság jár le. Konkrétan január 29-én egy 2 milliárd dolláros kötvény, február 24-én egy 1 milliárd eurós kötvény és júliusban még egy rövid lejáratú, 1 milliárd jüanos kibocsátás ér véget. Ezeket a tételeket a magyar állam forintból fizeti ki, amely összeg rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank számláin. Ez a forintösszeg tulajdonképpen nem más, mint a szuper államkötvényből befolyt pénz egy része.

Nincs árfolyamkockázat

Felmerül a kérdés, vajon a magyar állam miért forintosít. Ennek egyszerű oka van: a piaci kockázat jóval kisebb forintadósság mellett, mint bármely más valuta esetén. A forintkötvényeket nagyobb részt manapság a lakosság jegyzi, és ők nem szoktak spekulálni a valutapiacokon. Nekik az a céljuk, hogy biztonságban tudják a pénzüket, és ha lehet, akkor minél nagyobb kamatot is kaphassanak. Ebből a pénzből a magyar állam nyugodt körülmények között gazdálkodhat és tarthatja fent a folyamatos likviditást. Másrészt: forintadósság esetében nincs árfolyamkockázat. Igaz, hogy külföldi adósság rendezése devizát igényel, amit valutapiacokon meg kell vásárolni. Az ilyen vásárlások egy időre lenyomják a forint árfolyamát. De ez egyszeri történet, és utána el lehet az egészet felejteni.

A lényeg az azonban az, hogy év végére az államadósság alig 18 százaléka lesz devizában; a többi kockázatmentes forintjegyzésből adódik össze.