Mi magyarok ezer szállal kötődünk egymáshoz – Potápi Árpád és az Öreg

A Kárpát-medence magyarjai a szétválasztás ellenére ezer szállal kötődnek egymáshoz. Nemcsak a nyelv, a kultúra, a több mint ezer éves történelem és hagyományok kötik össze a magyarságot több történelmi korszak mélypontjai után, hanem a szabadságharcokban edződött hazaszeretet is. Ennek a szellemiségnek a folyamatos gondozására jött létre 2010-ben a nemzetpolitikai államtitkárság, amelynek felelős államtitkára Potápi Árpád János.

Potápi maga is székely, akinek nagyszüleit, szüleit a második világháború után menekítették több tízezer bukovinai székellyel együtt Magyarországra; Potápiékat Bonyhád környékére telepítették. Mindennapi élete, munkája a kárpát-medencei magyar kisebbség (3–4 millió), a diaszpórában élő csaknem két és fél milliós magyarság gazdasági, kulturális, szellemi fejlődésének elősegítése.

Potápi szerint az autonómiatörekvéseket soha nem szabad feladni, hiszen az a civilizált Európa legalapvetőbb jogai közé tartozik. Igaz ez annak ellenére, hogy a magyarság függetlenségi törekvéseit Brüsszel egyre határozottabban próbálja zárójelbe tenni és hazánkat a nemzetközi érdekek kiszolgálójává zülleszteni.

Az államtitkár hangsúlyozta: nemcsak nekik van feladatuk, a helyben élő magyarok is sokat tehetnek saját jogaik kiharcolásában. Felvidéken, a szlovákiai magyarság körében Duray Miklós halála óta jellemző a politikai széthúzás. Kárpátalján a magyarokat üldözik, meglévő jogaikat az ukránok elveszik, míg Bácskában, a Délvidéken és Szlavóniában egyre kiegyensúlyozottabban érvényesülnek a magyar kisebbségi jogok, köszönhetően a jó szerb, horvát és szlovén kapcsolatoknak. Erdélyben, Székelyföldön a legerősebb a kisebbségi magyar képviselet, főként az RMDSZ összekötő szerepe miatt. Potápi szerint ezt a fejlődést Romániában beárnyékolja az egyre erősödő sovinizmus.

A 2010 óta kétharmados győzelmeket arató Fidesz–KDNP nemzetpolitikája, a balliberális ellenzék áskálódása ellenére is sikeresnek mondható; a kettős állampolgárság megadása a határon túl élő magyarok között megerősítette, hogy ők is magyarok, nem pedig magyarul beszélő románok, szlovákok, szerbek. Az elmúlt 15 évben a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szerbiai, horvát és szlovén településeken anyaországi segítséggel újjáépültek oktatási intézmények, művelődési központok, több száz éves keresztény egyházi épületek megújultak, miközben komoly pénzügyi, szellemi támogatást kapnak Magyarországról a kisebbségben élő magyar gazdasági társaságok, vállalkozások. Mindez a határokon átívelő nemzetegyesítésért történik.