A takarékszövetkezeti reform csókos végrehajtóiról, és a szövevényes üzlet furcsa kapcsolatairól kérdeztük Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert a mai Kormányinfón. A PestiSrácok.hu kíváncsi volt, a tárcavezető szerint van-e valami oka annak, hogy a Miniszterelnökség és a hozzá tartozó szervek egy jól körülhatárolható, baloldali médiavállalkozókból álló kört választottak ki a takarékszövetkezeti reform végrehajtására? Ismert, portálunk három cikkben is foglalkozott az üggyel, megírtuk, a reform végrehajtásának az élére az az FHB állt, amely bankcsoport elnöke Spéder Zoltán nagyvállalkozó, az Index.hu és a Portfolio.hu tulajdonosa, és amely bankcsoportban olyan tulajdonosok tűnnek fel, akik a Népszabadság és a Blikk kiadójában is érdekeltek. Korábban beszámoltunk róla, hogy 2015 második felére az FHB horribilis hiányt produkált, ám a Magyar Posta több tízmilliárdos befektetése és a szövetkezeti integráció furcsa modellje végül kihúzta a bankot a csávából. Cikkeinket itt, itt és itt olvashatják.
Portálunk kérdésére Lázár János úgy válaszolt: “Ha azt kérdezi, hogy van-e kooperáció a Magyar Posta és az FHB között, akkor az a válaszom, hogy van. Ha azt kérdezi, hogy a Magyar Posta és az FHB érdekelt-e takarékszövetkezeti reform végrehajtásában, akkor a válaszom, hogy igen. És ha azt kérdezi, hogy ki döntött a takarékszövetkezeti reformról, akkor a válaszom, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, akit kétharmados többséggel választottak meg a választók”. Lázár János egyúttal megígérte, továbbítja a kérdéseinket Orbán Viktornak.
Más témák kapcsán a mai Kormányinfón Lázár János egyebek mellett bejelentette: Az uniós tagországok közül Magyarország zárta a legsikeresebben a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési ciklust, hazánk teljes egészében felhasználta a rendelkezésére álló közösségi forrásokat – jelentette be a mai Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ismertette, Romániában 4 milliárd euró van veszélyben, de például Szlovákia sem tud lehívni egymilliárd eurót. “A 2014 és 2020 közötti ciklusban 11 ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénzre írunk majd ki pályázatot, a tervek szerint 2018-ra, 2019-re a teljes kasszát ki fogjuk fizetni” – tett ígéretet Lázár János.
A tárcavezető nyomatékosította, krízisben vannak a magyarországi tejtermelők a felvásárlási árak miatt, ezért a kormánynak segíteni kell. A miniszter a tejpiaci helyzetről azt mondta, ha maradnak a jelenlegi felvásárlási árak, sokan hagyhatnak fel a gazdálkodással. A kormány ezért keresi annak lehetőségét, hogyan tud segíteni a tej felvásárlási árának kiegészítésében. “Egy-egy liter tejen ma 20-30 forintos vesztesége keletkezik a tejtermelőknek, amely súlyos veszteség. A kormány kész segíteni” – mondta Lázár János. Megerősítette, folytatódnak a földárverések, amelyeken változatlan áron, változatlan feltételek mellett kívánnak eladni minimum 150 ezer hektár földet. Az értékesítendő állami termőföldek listája jövő hétre készül el – közölte.
“Tizennyolc olyan gazdáról tudunk, aki külföldi állampolgárként Magyarországon földet vásárolt, de mindannyian helyben élők, földművesek. Sokan közülük 20-30 éve Magyarországon élnek, magyar felmenőkkel rendelkeznek, Magyarországon élnek, gazdálkodnak és adóznak. A földárverések eddigi licitértéke 170 milliárd forint, az esetek nagy részében a piaci ár fölött 20-30 százalékkal keltek el a területek, és ezidáig 130 ezer hektárt értékesítettünk, 10 ezren vásároltak” – fogalmazott Lázár János.
Fotó: Árvai Károly/kormany.hu
A kormány február 3-án két új rendeletben foglalja majd össze az otthonteremtési program szabályait – közölte a Miniszterelnökség vezetője.
A PestiSrácok.hu ezzel kapcsolatos kérdésére a tárcavezető ismertette, az egyik rendelet szól majd a használt lakáshoz jutásról, a másik pedig az új lakáshoz jutás feltételeiről. A miniszter portálunknak elárulta, meggyőződése szerint a kormány eltörli a 30 millió forintos értékhatárt.
Emellett több más könnyítést is tartalmaznak majd a rendeletek, például az összkomfort meghatározásával kapcsolatban. A kormány a családok otthonteremtési kedvezményén (csok) keresztül arra is kész, hogy támogassa a nagyvárosokban a tetőtérbeépítéseket, valamint új tanyák építését – tette hozzá. Tájékoztatása szerint a közfoglalkoztatottaknak arra lesz lehetőségük, hogy használt lakás vásárlásához, illetve lakásfelújításhoz kapják meg a csokot, amely érdemi segítség. Közölte továbbá: az építésztársadalommal közösen akarják meghatározni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják az építési szabályok betartását a megszűnő építési engedélyezés helyett. Lázár János a nemzeti otthonteremtési közösség intézményéről is beszélt. “A lakástakarékokat akarjuk versenyre bírni, a közösségtől dinamizálást várunk, hogy 10 éven belül megvalósuljanak a lakásépítések. A lakáspénztárak ugyanis gyűjtik a pénzeket, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy belátható időn belül lakásvásárlásba kezdenek az érintettek” – vélekedett a miniszter.
A bürokráciacsökkentés jegyében a kormány 72-73 állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. “Célkeresztbe vettük ezeket a szerveket, intézményeket. A következő napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a tárcák között arról, hogy a háttérintézményeket, költségvetési szerveket hogyan lehet a tárcákba visszavinni, hogyan lehet a kiszervezéseket megszüntetni, egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban működtetni a rendszert. Jelenleg 50 ezer ember dolgozik ezekben az intézményekben, szerveknél. A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak” – mondta a miniszter, aki a biztosan megmaradó intézmények közé sorolta a rendőrséget, a honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot és a Szociális Főigazgatóságot. Lázár János az átalakítandó intézmények között említette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, a nyugdíjfolyósítási intézetet. A kormány tájékoztatása szerint február 10-én dönt erről a kérdésről.
Lázár János azt üzente a tüntető taxisoknak, hogy nyugodjanak meg, és menjenek haza, mert a kormány szerint a taxisoknak van igazuk még akkor is, ha nagy a társadalmi vita a kérdésben. “A kormány szabályozással tud segíteni a taxisoknak. Konzultálunk uniós tagországokkal is, mert az Uber problémára már számos választ adtak a tagállamok. Szeretnénk megvédeni a taxisokat, szeretnénk ha mindenki adót fizetne Magyarországon” – hangsúlyozta Lázár János.
A kormány azt kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM), hogy tegyen javaslatot arra, milyen feltételek mellett lehetne bezárni a budapesti Déli pályaudvart és parkot kialakítani a helyén – közölte a tárcavezető. Elárulta azt is, ha az állam átveszi a HÉV-et, várható a rendszer felújítása és akár új HÉV-vonalak létesítése.
Végezetül a Miniszterelnökség vezetője ismertette, jelentős számú olyan műtárgy lehet az állam birtokában, amelyről várhatóan nem fogja tudni bizonyítani, hogy minden kétséget kizáróan a tulajdonát képezi. A tárcavezető ezt azzal kapcsolatban közölte szokásos tájékoztatóján, hogy a Miniszterelnökség szerdán bejelentette: az állam nem tudja megfelelően igazolni tulajdonosi jogviszonyát, ezért kiadhatja id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képét az örökösöknek, amennyiben azok okiratokkal tudják igazolni örökösi minőségüket. Lázár azonban hangsúlyozta: a kép nem hagyhatja el az országot, mert védett műtárgy, értéke 80-100 millió euróra rúg. Megjegyezte: az örökösök is jelezték, készek megállapodni az állammal arról, hogy milyen feltételek mellett maradhat a műtárgy a Szépművészeti Múzeumban.
Vezető fotó: Árvai Károly/kormany.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS