Pesti Srácok

Tuzson: a kvótaügyi népszavazás száz évre meghatározhatja Magyarország jövőjét

Tuzson: a kvótaügyi népszavazás száz évre meghatározhatja Magyarország jövőjét

Az uniós kvótarendszerről szóló népszavazás nem egy-két, hanem öt-tíz, sőt száz évre határozza meg Európa és Magyarország jövőjét – hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, hozzátéve: hosszú távú nemzetstratégiai kérdésről van szó.

Tuzson Bence kiemelte: Magyarország nem mondott le döntési szabadságáról. A kvótáról szóló népszavazás arról szól, a magyar emberek tarthassák meg azt a jogukat, hogy eldönthessék, kikkel kívánnak együtt élni.

Emellett a kormánynak a magyar emberek és az Európai Unió iránt is feladata és kötelezettsége, hogy megvédje a magyar határokat – tette hozzá. Kiemelte: a déli határokon ismét nő a migrációs nyomás, ezért ott egyre több rendőr és katona sorakozik fel. Tuzson Bence arról is szólt, hogy szükség esetén Románia felé is meg kell építeni a kerítést.

PestiSracok facebook image

Kitért arra is, hogy Görögországnál kellene megvédeni Európa külső határait. Tuzson Bence szerint Európának volna ereje, hogy megállítsa a migrációs folyamatot. Kifejtette: Európa összlakossága nagyobb, mint az Egyesült Államoké vagy Oroszországé, gazdasági ereje is van, ezek mellé egységes akaratra lenne szükség.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfőn hitelesítette a kormánynak a kötelező betelepítési kvóta ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezését. A hitelesített kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”.

Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?