Pesti Srácok

Kósa Lajos látott már kacsát?

Kósa Lajos látott már kacsát?

Meglehetősen érdekes ez a magyari vonulhatnék, hogy 700 Forint netadó tömegeket vonzott az utcákra, a könnyfagyasztó idő ellenére. Még a NAV-tünti is erőlködős volt. Mindenesetre akár ki is pénzelte ezeket a megmozdulásokat várhatott volna novemberig, mert a devizahitelek forintosítása valódi okot is adhatott volna a demonstrálásra. Mázlija a kormánynak, hogy az eladósodott népek bajaira nem olyan érzékeny a norvégcivil társadalom, mint az internetadóra…
PestiSracok facebook image

Kósa Lajos még erőteljes fejcsóválgatások közepedte cáfolta a HírTV október 25-ei Magyarország Élőben c. műsorban a piaci áron való átváltás rémhírét. Mint mondta:
  
„a piaci árfolyam a devizahiteleseket olyan mértékben hozná lehetetlen helyzetbe, hogy amit eddig adtunk segítséget, annak semmi értelme nem lenne, és nem is ez a szándék, nem is hallottam erről, tehát ez valószínűleg kacsa”

Hát igen… Tulajdonképpen a nagy elszámoltatás közepette sikerült a gonosz, pénzhalmon csücsülő banksárkány mind a 12 fejét úgy levágni, hogy nagyjából mind a 12 meg is maradjon.

Az elszámoltatásnak három fontos eleme az árfolyamrés, az egyoldalú szerződésmódosítás és az átváltás kérdése. Az első kettő tekintetében az emberek hamar rájöttek, hogy a bankok módszerei tökéletesen kimerítik a g*ciség fogalmát. A drága pénzen foglalkoztatott jogászoknak mégis hosszas időbe telt, hogy bebizonyítsák, hogy a g*ciség egyszersmind törvénytelen is. Más jogászok mindeközben ennek ellenkezőjét bizonygatták. A lényeg, hogy jó sok törlesztőrészlet befizetése után kimondta a Kúria, hogy a g*ciség törvénytelen, a bankoknak meg fizetniük kell. Hát ez az a kb. 900-1000 milliárd Forint, amit most a bankoknak vissza kell fizetni, és ez őket nagyon meg fogja viselni. Kiálthatnánk győzelmet, de hát valljuk be: a jogtalanul, pluszban beszedett sarcot ímmel-ámmal visszafizetni évek múltával nem nagy nehézség. Különösen, hogy azt azóta a bankok befektették, csinos hasznot hajtotta belőle. Meg hát volt azóta csúnya infláció is. Szóval akkor lenne itt igazság, ha kamatostul kellene visszafizetniük az 1000 milliárdot, hiszen azt az emberektől beszedett plusz pénzt maguk az emberek is befektethették volna.

Eddig tehát a banksárkány áll nyerésre.

Az elszámoltatás harmadik eleme a forintra történő átváltás kérdése volt, ahol minden adós a kormány korábbi határozottságára számított, amikor kedvezőbb árfolyamon, de egyszerre lehetett a tartozást kifizetni. Akik ez meg tudták lépni, jól jártak, de valljuk be, valószínűleg nem az ilyen tartalékokkal rendelkezőknek volt a legnagyobb szükségük a kedvezményre, hanem azoknak, akik mostanáig a forintosításra vártak. Csak hát hiába…

Arra persze lehet hivatkozni, hogy a Kúria határozata - amely szerint az árfolyamkockázatot a hitelfelvevőnek kell vállalnia - megkötötte a Kormány kezét. A Kúria persze csak azt nem vette figyelembe, hogy az olyan Simor András féle zseniális pénzügyi szakemberek az alapkamat végtelenbe emelésével simán romlásba tudják dönteni a fél országot. Valószínű azért nincs Simor András börtönben, amiért a Kúria is ilyen kitűnő döntéseket hoz. Az adósságrendezés kérdésre a Fidesz nyakába szakadt, de az ő tárgyalási pozícióikat saját korábbi különadóik gyengítik, különösen a bankadó…

A Kormány által kivetett bankadó a bankok extraprofitjának megsarcolásáról szól.

A bankok extraprofitja azonban éppen az igenaljas módon megkötött devizahitelekből, az árfolyammal történő játszadozásokból, szerződésmódosításokból származik. Az állam viszont ahelyett, hogy különböző szabályozásokkal az extraprofit termelődését megakadályozta volna, inkább elvett belőle valamennyit, és beépítette a költségvetésbe. Tulajdonképpen az extraprofit lefölözése egy adónemmé vált, amit az állam a bankokon keresztül szed be az állampolgároktól. Igazából ezért nem is áll érdekében a bankok ellen fellépni. Még nagyobb rés lenne a költségvetésben… Jelen szomorú helyzetben az adósok az igazságtalan törlesztőrészletek formájában finanszírozzák az állami kiadásokat, és befizetéseik már jó előre bele vannak kódolva a költségvetésbe…


Szóval, ha valakik tüntetni szeretnének ezügyben – bár valószínűleg sikertelenül – akkor vigyenek Kósa Lajosnak kacsát.
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.